Semjén Zsolt az ülésen hangsúlyozta, a kormány nemzetiségpolitikájának kiindulópontja az, ami az alaptörvényben is szerepel, hogy a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. A nemzetiségeknek joguk van az önazonossághoz, az önkormányzathoz és mindahhoz, ami az identitás megőrzéséhez és kiteljesedéséhez szükséges – mutatott rá.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „a magyar nemzetnek hasonlóképpen elszakíthatatlan és integráns részei az őshonos magyarországi nemzetiségek, (...) mint a határon túli magyarság”.

Semjén azt mondta, az anyaországgal rendelkező nemzetiségek hídszerepet töltenek be az adott ország és Magyarország között. Ha a kapcsolat gyümölcsöző, akkor méltányos, hogy az adott nemzetiség ebből részesüljön, de ha valamiért ez a kapcsolat „éppen nem a legideálisabb”, akkor abból semmilyen hátrány nem hárulhat az adott nemzetiségre – hangsúlyozta.
Szólt arról, hogy a nemzetiségi támogatásokra 2010-ben 3,5 milliárd forint jutott, míg mára ez az összeg minimum 21,5 milliárd forint. Régi adósságot tettek jóvá, amikor a nemzetiségi költségvetést emelték.

A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a pályázati összegek is „radikálisan” nőttek, továbbá számos köznevelési intézmény került át nemzetiségekhez. Míg 2010-ben 12 nemzetiségi köznevelési intézmény volt, ma már 95 működik – mutatott rá Semjén Zsolt, aki megemlítette azt is, hogy a nemzetiségi pótlék mértéke mára az illetményalap 40 százalékára emelkedett.

A budapesti, Rákóczi út 57. szám alatti szlovák evangélikus központról szólva Semjén Zsolt közölte, Magyarország 765 millió forintból megveszi az ingatlant, a felújítást pedig Magyarország és Szlovákia fele-fele alapon végzi majd el. Ez 3-4 milliárd forintba kerül.

Semjén Zsolt ugyanilyen fontosnak nevezte a több mint 2,5 milliárdból megvalósuló új bolgár kulturális központot.
Az ülésen több nemzetiségi szószóló is köszönetet mondott a kormánynak a támogatásokért.
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta, valamennyien érzékelik, hogy „a nemzetiségek irányába történő odafordulás jelentős fejlődést eredményezett”.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló szerint az együttműködés „vitathatatlanul sokat javult az elmúlt idők során”.
Szolga József horvát nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy az elmúlt tíz év a hazai nemzetiségek számára jelentős előrelépés volt, nemcsak az anyagi támogatásokat tekintve; sikerült egy olyan „kulturálisautonómia-infrastruktúrát” kialakítani, amely „garantálhatja a következő évszázadokat is”.