Schmidt Mária: Az EU az 1956-os történések következményeként jött létre
2016.11.19. 21:28
Az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a második világháború végén kialakult jaltai érdekszférák határainak módosítása, különösen akkor, ha az nem a nagyhatalmak megállapodásának eredményeként történt volna meg, hanem, ha azt egy kis állam kezdeményezi, harcolja ki magának"
– mondta el Schmidt Mária, azzal kapcsolatban, hogy az 56-os magyar forradalmárok és szabadságharcosok miért várták reménytelenül hiába a civilizált nyugati világ beavatkozó segítségét Magyarország védelmében.
A Veritas Történetkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös tudományos tanácskozásán az 1956-os emlékév kormánybiztosa úgy vélte, hogy a Szuezi-csatornánál indított brit-francia-izraeli akció az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekeit is sértette, ezért együttes erővel visszavonulásra kényszerítették őket.
Schmidt Mária kiemelte: fontos tény ezzel kapcsolatban, hogy Moszkva nukleáris fenyegetése ekkor döbbentette rá az európai államokat, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül nem szállhatnak szembe a szovjetekkel.
A szuezi kalandból a britek azt a következtetést vonták le, hogy soha nem lépnek az amerikaiak előzetes engedélye nélkül, amit a mai napig be is tartanak, és amit különleges kapcsolatnak becéznek. A franciák viszont ugyanebből arra a tanulságra jutottak, hogy az angolok gyengék és megbízhatatlanok. A franciák ezért a németek felé fordultak, később pedig ebből, az így létrejött francia-német szövetségből nőtt ki az Európai Unió, melyben az első évtizedekben a francia politikai irányítás és a német gazdasági fölény uralkodott"
– mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 56-os esztendő máig tartó hatásaival összefüggésben.
A hatvan évvel ezelőtt történtekből Schmidt Mária szerint a szuezi válság szereplői is komoly tanulságokat vonhattak le.
A szovjet beavatkozás szuezi elmaradása megkímélte Moszkvát attól, hogy a kommunisták valódi természete az ázsiai és afrikai népek előtt is végleg lejáratódjon. De Egyiptom a Magyarország elleni szovjet katonai fellépésből így is jól megjegyezhette, mire számíthat az a nép, amelyik szovjet fennhatóság alá kerül"
– mondta el a történész, aki szerint a magyar történészeknek érdemes lenne jobban megismertetniük a magyar közvéleménnyel az 1956-os szuezi történéseket is.
Sok magyar gondolja ma is úgy, hogy 1956-ban a Nyugat azért nem adott sem diplomáciai, sem katonai segítséget, mert elterelte a figyelmüket a szuezi katonai válság. Ugyanakkor Egyiptomban pedig úgy tartják, hogy a szovjetek a magyar forradalom miatt tudtak csak késlekedve reagálni, tehát szerintük a világ akkor a magyarországi történések miatt nem figyelt rájuk"
– tette hozzá Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója egy érdekes hasonlóságra is felhívta a figyelmet, az 56-os szuezi és magyarországi események kapcsán:
A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak pedig a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük 1956-ban. Míg Budapesten a pöffeszkedő Sztálin szobrát, addig a közel-keleti Egyiptomban a Szuezi-csatorna építőjének diadalt sugárzó emlékművét döntötték le."