A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó tanulmány végén található mellékletben azon szervezetek között sorolják fel a Pécsi Tudományegyetemet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, amelyektől a jelentés előadója – Judith Sargentini európai parlamenti képviselő – észrevételeket és hozzájárulásokat kapott.

A Precedens birtokába jutott az a levél, amelyet Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja írt Judith Sargentininek arról, hogy „meglepődött” azon, hogy ők is szerepelnek a jelentés mellékletében – írja a Mandiner.

A PTE sajtóreferense, Kottász Gergely elmondta, hogy megdöbbenéssel látták az egyetem nevét a felsorolásban, hiszen az intézmény vezetése nem nyújtott adat- vagy információszolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsolatos információval.

A lista a jelentés szövege szerint szigorúan önkéntes alapon készült, az előadó kizárólagos felelőssége mellett.

Az ELTE jogi karának dékánja pedig a következőket írta levelében Sargentininek:

„2018. április 12-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság közzétette jelentéstervezetét egy olyan javaslattal kapcsolatban, amely annak megállapítására hívja fel a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján fennáll az egyértelmű kockázata annak, hogy Magyarország súlyosan megsértette az Unió alapját képező értékeket.

Meglepődve láttam, hogy a jelentéstervezet melléklete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára úgy hivatkozik, mint amely intézménytől az előadó észrevételeket kapott a jelentéstervezet elkészítéséhez.

Mivel az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem adott sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez, valamint az intézményünk sem volt semmilyen kapcsolatban az előadóval, kérem Önt, hogy orvosolja ezt az adminisztratív hibát, és ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam és Jogtudományi Karára e dokumentum későbbi változataiban.”

Sargentinit azonban nem érdekelte a dékán kérése, a jelentés végső, szavazásra előterjesztett változatában is hivatkozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.

A Magyarországról szóló jelentéshez egyébként a melléklet szerint többek között a 444.hu, az atlatszo.hu, az RTL Csoport, a Népszabadság, az Amnesty International, A Város Mindenkié, a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Háttértársaság, a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport, az Open Society European Policy Institute, a Riporterek Határok Nélkül, a Transparency International, valamint a Transvanilla Transznemű Egyesület szervezetek szolgáltattak észrevételeket. Azért, hogy ne legyen túl feltűnő a baloldali túlsúly, a melléklet szerint állítólag megkérdezte az Alapjogokért Központot, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a röszkei tranzitzóna magyar kormánytisztviselőit is.

Az elmúlt napokban sorra láttak napvilágot a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos problémák. Rengeteg pontatlanságot és jogi tévedést tartalmaz.