Most éppen az a problémájuk, hogy a kormány nem írt ki közbeszerzést, amikor a Roszatommal megegyeztek Paks2 megépítéséről.

2014. januárjában állapodott meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin arról, hogy az oroszok építik meg a kettes számú atomerőművet, ami 5-6 év múlva átveszi az energiatermelést az eddig működő egyes blokktól. Az oroszok erre 3000 milliárd forint kölcsönt adnak 30 évre.

A végleges megállapodás előtt José Manuel Barrosso, az Európai Bizottság akkori elnöke egy levélben engedélyezte a megállapodás megkötését. Bár már a projekt kitalálása óta többen temették a magyarországi építkezést, mondván, hogy az EU úgyis blokkolni fogja,

áprilisban az Euratom Ellátási Ügynökség aláírta az üzemanyag-szerződést.

A következő mérföldkövet akkor érte el a projekt, amikor szeptemberben az Európai Bizottság biztosa úgy ítélte meg, hogy Paks2 összhangban van az Euratom célkitűzéseivel, és minden a legnagyobb rendben.

Csütörtökön az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert szerintünk nem tartottuk be a közbeszerzési szabályokat. Közleményük szerint hazánk versenyeztetés nélkül ítélte oda a megbízást a Roszatomnak.

Azt azonban még nem tudni, hogy ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzéseket is felfüggesztette-e a testület.

Magyarországnak joga van unión kívüli országgal megállapodni a paksi bővítésről - Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Hozzátette:

vagy tovább egyeztetnek az Unióval. Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében.

A miniszter szerint eddig egyik európai atomreaktort sem tendereztették.

A Fidesz szerint Brüsszel döntése újabb támadás a rezsicsökkentés ellen.

A zöld politikát folytató LMP azonnal leállítana minden előkészületet. Az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd Magyarországért pedig elégedetten dől hátra: Jávor Benedek európai parlamenti képviselő közleményében azt írták:

jogsértőnek minősítette a megállapodást.

(MTI)