Potápi Árpád János a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén elmondta: harmadszor tartottak ilyen választásokat Szerbiában, ahol 22 nemzeti tanács működik, közülük 18-at közvetlenül választanak meg, közte a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT).

Az államtitkár szerint már a voksolást megelőző regisztráció során fel lehetett mérni a valódi helyzetet, azt, hogy ki mire számíthat. Augusztus 24-én jelentette be a Magyar Összefogás a listáját, ezt követte jóval később a Magyar Mozgalom – idézte fel Potápi Árpád János, aki szerint már ebből lehetett következtetni az eredményre.

Az MNT az elmúlt években rendkívül sikeres munkát végzett; az elmúlt négy évben Vajdaság-szerte nagyon jól látták az emberek, hogy a magyar kormánnyal szorosan összefogva, együtt dolgozva az ottani közösségek, civil szervezetek milyen eredményeket tudtak elérni – összegzett.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: száz településen 338 kampányrendezvényt tartottak, nincs olyan közösség a Vajdaságban, ahová ne látogattak volna el.

Rámutatott: némileg alacsonyabb volt a részvétel, mint négy éve, de minden városban, községben a Magyar Összefogás nyerte a választásokat; mindenhol megszerezte a szavazatok több mint 75 százalékát.

Amikor magyar érdekeket kellett képviselni a legkisebb faluban is ott voltak – mondta az elnök.

A vajdasági MNT-ben a következő négy évben is a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás nevű lista képviselői lesznek többségben a kisebbségi nemzeti önkormányzati választások nem hivatalos eredménye alapján. A következő négy esztendőben várhatóan 30 helyet tudhat magáénak a szervezet.

Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később pedig a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni.

A Magyar Mozgalom nevű civil szervezet 2015-ben jött létre, így a korábbi választásokon még nem vett részt, most pedig várhatóan öt helyet szerzett.

Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.