Potápi Árpád János szerint mindez annak köszönhető, hogy az idén 30 éves Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének tagegyesületei áldozatos munkával ápolják a hagyományokat. Emlékeztetett arra is, hogy október 8-án a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén lesz 30 éve, hogy felszentelték a kismányoki székely templomot, amely mára a bukovinai székelyek jelentős búcsújáró helye lett. Évről évre többen gyűlünk össze az ősi székely motívumokat őrző kismányoki templomban – mondta a bukovinai székely származású politikus.

Felidézte azt is, hogy egy éve avatták fel a templom udvarán felépített bukovinai székely portát, amely a népcsoport kultúráját jelképezi. „Ezt a kultúrát vittük tovább Bácskába, hoztuk ide a völgységi településekre, és azóta is próbáljuk őrizni, továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak” – fogalmazott. A Magyarok Nagyasszonya-templomban őrzik egyébként a Hadikfalváról származó faragott Mária-szobrot, amelyet a székelyek ereklyeként tisztelnek.

Az évfordulón az államtitkár a szövetség tolnai, baranyai, Bács-Kiskun megyei és Budapest környéki tagszervezetei mellett köszöntötte az al-dunai Sándoregyházáról és az erdélyi Marosludasról érkezett székelyeket is. Majd a templomban Kvanduk Frigyes, a pécsi megyéspüspök általános helynöke mondott misét. A búcsúi zarándoklatra pedig több százan érkeztek a völgységi falvakból, illetve Érdről is.

Az ünnepségen megkoszorúzták az öt bukovinai falu – Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva – halottaira emlékező kereszteket is, melyek mellett üvegedényekben az ottani temetők földjét őrzik. A jubileum alkalmából a templom melletti imaház folyosóján 13 tablóból álló fotókiállítás is nyílt, amely a templom építését idézi fel, és bemutatja a bukovinai székelyek hagyományőrző csoportjait, tájházait, iparművészeket, népdalénekeseket, írókat.