Egy az M1-nek nyilatkozó munkajogász szerint  a sztrájkjog szerint csak konkrét gazdasági, illetve szociális célokért sztrájkolhatnak a munkavállalók, politikai célokért jogszerűen nem.
Április 15-re a Tanítanék mozgalom újabb sztrájkot hirdettek, ezúttal két órás munkabeszüntetést terveznek reggel 8 és 10 óra között, amelyhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozott. A Pedagógusok Szakszervezete, a tanárokat összefogó másik érdekképviseleti szervezet pedig április 20-ra hirdette meg egész napos országos sztrájkját.

Az Emmi hétfő délutánra a minisztériumba várja az április 20-iki sztrájkot hirdető szakszervezet sztrájkbizottságát, hogy tárgyaljon a tanárokra bízott gyerekek felügyeletének megoldásáról, azaz a tervezett munkabeszüntetés ideje alatt nyújtandó elégséges szolgáltatás feltételeiről. A sztrájkbizottság azt javasolta, hogy tankerületenként egy iskolában vigyázzanak a diákokra, míg a tanárok tüntetnek, az Emmi viszont azt szeretné, hogy minden iskolában külön gondoskodjanak a gyerekek felügyeletének megszervezéséről.

A kérdéssel kapcsolatban az M1-nek nyilatkozó munkajogász elmondta: mivel az oktatás nem tartozik az alapvető szolgáltatások körébe, így a pedagógussztrájk esetében a gyermekfelügyelet jelenti az alapvető szolgáltatást. Ezt a sztrájkot hirdető szervezetnek biztosítania kell ahhoz, hogy a munkabeszüntetés törvényes lehessen. A törvényi aggályok azonban nem csak itt merülnek fel a szakértő szerint; a sztrájktörvény ugyanis pontosan rögzíti, hogy milyen esetben, milyen keretek között élhetnek a munkavállalók a sztrájk eszközével. A sztrájkjog szerint konkrét – gazdasági, illetve szociális – célok érdekében sztrájkolhatnak a munkavállalók. Politikai célokért jogszerűen nem lehet sztrájkolni.

Az Emmit vezető miniszter, Balog Zoltán szerint a pedagógusok által felvetett 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni; a hétre meghirdetett sztrájkkal ezeket az eredményeket is kockára teszik a szakszervezetek. A pedagógusok szerint ez nem igaz, ezekben a kérdésekben is csak közel állnak a megállapodáshoz a kormánnyal, a többi kérdésben azonban nem látnak esélyt a megegyezésre. A tanárok béremelésre vonatkozó 3 pontos követeléseit az Emmi elutasította, mondván, hogy ahhoz 50 milliárd forintot kellene felszabadítani a költségvetésben, erre pedig jelenleg nincs keret. 

A tanárok azt is szeretnék, ha a munkabeszüntetés idejére is kifizetnék a bérüket és egyéb juttatásaikat, de az Emmi ezt a sztrájktörvény alapján elutasította. Nem nyitott az Emmi a tanárok munkaterheinek csökkentésére és béreik további emelésére sem. Balog Zoltán miniszter a hétvégén az ATV-nek nyilatkoztva ezzel kapcsolatban elmondta: az OECD- és más nemzetközi felmérések alapján a magyar pedagógusok óraterhelése így is az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és

A miniszter szerint a pedagógusok azon követelése, hogy az állam adja vissza az önkormányzatok tulajdonába az iskolákat megalapozatlan, hiszen eddig egyetlen önkormányzat sem jelezte, hogy újra igényt tartana a KLIK-be betagozott intézményekre. Balog szerint a korábbi rendszer működésképtelen volt, hiszen az önkormányzatok nagy adósságokat halmoztak fel, és ha a fenntartó fizetésképtelen, akkor az iskolák is azokká válnak. A 21. században amúgy is elképzelhetetlen, hogy egy intézmény külső minőségi kontroll nélkül működjön – ezért hozták be a szakfelügyeletet, a minősítést, és ehhez egységes fenntartó kell.

(MTI)