Hogy a média mennyire átpolitizált, a politika mennyire mediatizált, vagy hogy mennyire szüksége van a két világnak egymásra, talán eléggé magától értetődő. Viszont az, hogy egyes oldalak az életmódcikkeikben milyen mértékben fogalmaznak meg politikai üzeneteket, sokszor nem egyértelmű az olvasók számára sem. Mivel néha csak egy-egy mondatról van szó, nem feltűnő, a hatása viszont egészen konkrét. Az olvasók, sőt, egész közösségek ilyen szintű megvezetése viszont aljas, bár politikai értelemben kifizetődő is lehet, ha valaki ellenzéki szerepre akar törni. A WMN, elsősorban nőket megszólító csapata pedig az ilyen álcázás-megvezetés játszmák igazi nagymestere.

Amit a neofeminista, különböző párkapcsolati frusztrációkkal küzdő nőkből álló stáb művel, természetesen nem nagypolitikai kérdésekről szól, hiszen nem folynak bele költségvetésről, egészségpolitikáról, agrárpolitikáról esetleg biztonságpolitikáról szóló konkrét politikai ügyekbe. A felszínen életmódkérdésekkel foglalkoznak, cikkeikben viszont következetesen kormányellenes (és píszí liberális) álláspontokat képviselnek. Amit csinálnak, az biopolitika, ezen keresztül fejtik ki romboló tevékenységüket. Az ilyen bújtatott, ügyeket ki- és felhasználó magatartás ugyanis pozitív értelemben nem tud közösséget építeni. Hiszen programjuk nincs, mégis a kormány ellenzékeként próbálják rombolni az egész jobboldali kormányzati filozófia alapelveit. Ráadásul mindezt nemcsak elméletben, de gyakorlatban is teszik, hiszen közösségként részt vesznek tüntetéseken, konkrét politikai tevékenységekben is. Amiről – ha nem lett volna elég a buzdítás – cikket írnak, a felhasznált ügyek fontosságáról beszámolnak. A feminista propagandának most van piaca, identitásukat így jól tudják használni több százezres követőik megtévesztésére. Ehhez pedig pont jól vannak „összerakva”, minden karakterhez tud kapcsolódni egy-egy csoport:

DTK – „A dolgozó anya”

D. Tóth Kriszta mindig is jól vigyázott karakterére, amikor bele is csúszott egy-egy politikai ügybe, eltűnt kis időre, majd új projekttel állt elő. Pályafutása kívülről transzparensnek tűnhet, ő a híradósból lett talk show host, aki politikai okokból a köztévétől távozva irányítja a WMN oldalát. Így lett DTK, egyszerre vezető, feleség és anya. A dolgozó, konzervatív családmodellben hívő nők ezért tudnak vele azonosulni. Más kérdés persze, mi van a felszín alatt, de a különböző Instagram-kihívásokkal és hirdetésekkel úgy operál, hogy mutat is személyeset, meg nem is. Így a felmerülő kérdést már el is halványítja a szerepért feláldozott tartalom. 

Szentesi Éva – „A Hős Áldozat”

Ha valaki kétszer is méhnyakrákos lesz, abból kétszer is kigyógyul, de a betegsége miatt elveszít éveket, a méhét és abba vetett reményét, hogy valaha is lesz kiegyensúlyozott párkapcsolata: ő a rák áldozata, még akkor is, ha túlélte azt. Mindez azonban nem jogosít fel senkit arra, hogy ebből alattomos politikai tőkét kovácsoljon, mivel nagyon jól tudja, hogy az átélt traumái miatt ízléstelen lenne őt támadni. A Hős Áldozat az, aki hangosan lázadhat, mint egy tizenéves, de úgy szidhatja az egészségügyet, mint egy fekete öves nyugdíjas – lényegében minden lázadó, szenvedő, az életben csalódott és magában soha semmi hibát nem kereső fiatal, középkorú, idős könnyen kapcsolódik hozzá. Ha pedig túlmegy egy határon, azt neki meg kell bocsátani, hiszen mégiscsak olyan poklot élt át, amit soha, senki, semmikor.

Fiala Borcsa – „Az Elvált”

Ha valaki nehezen kapcsolódna DTK-hoz, mert bár van gyereke, dolgozó nő, de a kötődéssel akad némi problémája, ott van neki Fiala. A „válás után is van élet” mottót napi három közösségimédia-posttal és cikkel bizonygató Fialával könnyen azonosul az élet által megcibált, kicsit a sorból mindig kilógó, konzervatív értékeket még csak hallomásból sem ismert, de gyerekeit imádó, középkorú nőcsoport. A Szentesit túl szélsőségesnek, DTK-t túl fegyelmezettnek tartó, átlagot képviselő karakter az övé.

Dr. Gyurkó Szilvia – „A Megmentő”

Szentesinél eggyel feljebb helyezkedik el Dr. Gyurkó Szilvia, gyerekjogi aktivista, jogász. Hiszen míg a Hős Áldozatnak mindent megengedünk, a Jogásznak mindent el is hiszünk. Gyurkó azonban nem csak „egyszerű” jogász: a legkegyetlenebb helyzetekben segít a legrosszabb sorsú gyerekeknek. Megmentő szerepében az oldal aduászként használja. A Dr. cím és a vele járó szakértelem ugyanis megkérdőjelezhetetlenül legitimálja az objektív esetleírással érkező érzelmi manipulációt is.

Zákányi Gáspár – „A Biodíszlet”

Egy csak nőkből álló szélsőséges feminista csoportnak természetesen kell egy férfi – még ha mutatóba is. Néha szerepel a fotókon, az arcát adja a férfigyűlölő pillanatokhoz is, csak úgy enyhítésképpen. Mindeközben persze az igazi kiherélt férfitársadalmat jelképezi, de azért kapcsolódhat hozzá az a pár magát feministának nevező férfi, akinek feleségeik miatt nem is nagyon van más választásuk.

Az oldal tehát nem kispályás a megvezetésben, már ami a karaktereket illeti. Az olvasó pedig azt hiheti a nagypolitika hiánya miatt, hogy teljes mértékben politikamentes oldalt olvas, miközben nem ez történik. A választott témák szinte kivétel nélkül olyanok, amibe érzelmileg bevonódik az olvasó, az érzelmileg felfokozott állapotban pedig sokkal fogékonyabb a bújtatott politikai üzenetek befogadására. Tényleges, egyértelmű politikai álláspontot gyávák megfogalmazni, hiszen akkor nem követnék őket annyian, mint most. Félnek felvállalni álláspontjukat, sunnyognak és kihasználják az olvasóikat, mindezt az olvasottságért. Színtiszta libsi projekt, mindez messziről felismerhető.