„Megtiszteltetés számomra, hogy küldetésünk végeztével kijelenthetem, hogy azok alapján, amit tapasztaltunk, a 2022-es magyar parlamenti választások a szabad, egyenlő, titkos és közvetlen választások mintapéldája, amely a demokratikus államok nemzetközi közössége által elismert legjobb gyakorlatoknak és elveknek megfelelően zajlott” – jelentette ki hétfőn Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris lengyel konzervatív jogi kutatóközpont társalapítója és igazgatótanácsi elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyen a magyarországi választásokat nyomon követő nemzetközi választási és népszavazási misszió ismertette végső jelentését. Kwasniewski felidézte, hogy a horvát, spanyol, bolgár és ukrán partnereket is magába foglaló missszió március 24-én érkezett hazánkba, a Magyarországon töltött idő alatt pedig kapcsolatba léptek minden egyes politikai párt vezetőivel, különböző nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kal) és több jelentős médiummal is. Hangsúlyozta, a választás napján a delegáció 60 különböző választási bizottságban végzett megfigyelést, ahol a tapasztalataik szerint minden megfelelt a nemzetközi standardnak, ezért a megfigyelői misszió arra a megállapításra jutott, hogy

Az Ordo Iuris társalapítója hozzátette: ezt bizonyítja az is, hogy a benyújtott panaszok száma relatíve alacsony.

Tisztességes és egyenlő bánásmód a pártoknak

A sajtótájékoztatón a misszió tagjai egyenként bemutatták a választások tisztaságát garantáló különböző területeken végzett kutatások eredményeit. A jelentés elkészítéséhez tanulmányozott szabályozások, interjúk és dokumentumok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar választások finanszírozási rendszere teljes mértékben és lényeges eltérések nélkül illeszkedik az általános európai keretrendszerbe. Juan Jose Liarte Pedreno, a választásfinanszírozási munkacsoport vezetője hangsúlyozta:

Pedreno megjegyezte például, hogy Magyarországon más európai országokhoz – például Spanyolországhoz – képest alacsony az ezekhez az ellenőrző szervekhez benyújtott panaszok száma. Elmondta továbbá, hogy a magyar rendszer korlátozott ellenőrzést biztosít a nemzeti vagy nemzetközi forrásokból finanszírozott szereplők, azaz a civil szervezetek, alapítványok, magánszemélyek számára. Pedreno úgy vélte, ez kompromisszumnak tűnik a civil szektor választási kampányban való részvételének átláthatóságára vonatkozó szabályozási követelmények, a demokratikus közbeszédben való részvétel és a szólásszabadság alapvető szabadságjogainak védelme között.

Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül

A megfigyelő misszió részletekbe menően elemezte a médiapluralizmus kérdését is. Arra a megállapításra jutottak, hogy a magánszektorhoz tartozó televíziós kereskedelmi csatornák, mint például az RTL Klub és az ATV a közvélekedés szerint az ellenzéki pártokat, illetve azok politikai üzeneteit és narratíváit részesítik előnyben, míg a közmédia a közvélemény megítélése szerint inkább a nemzeti kormány nézeteit és véleményét tartja fontosnak hangsúlyozni. A kormányzat által képviselt narratíva felé hajlik a kereskedelmi televíziók közül a TV2 is, ezzel is biztosítva a kiegyensúlyozottabb médiakörnyezetet – ismertetette a jelentés konklúzióját Maria Riesco Fernandez, a médiapaletta sokszínűségét vizsgáló munkacsoport titkára. Konklúziója szerint a széles televíziós csatornakínálat és a piac széttöredezettsége következtében a magyar választópolgárok széles körű médiumokkal rendelkeznek, amelyekből tájékozódhatnak az őket körülvevő politikai, gazdasági és társadalmi valóságról. Fernandez hangsúlyozta, hogy

Működnek a fékek és ellensúlyok

A nem kormányzati szervezetek magyarországi tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozták: az NGO-k szabadon és nyilvánosan kifejthetik álláspontjukat, és részt vehetnek a civil társadalommal folytatott párbeszédben, annak érdekében, hogy legitim célkitűzéseiket elérhessék. A nem kormányzati szervezetek szabadon működhetnek, és hozzáférnek a tevékenységük végzéséhez szükséges információkhoz. Mint arra kitértek, missziójuk során számos, többféle profillal rendelkező civil szervezettel vették fel a kapcsolatot,

A misszó kitért a parlamenti választásokkal egy időben megrendezett népszavazásra is. Elmondásuk szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar fékek és ellensúlyok rendszere jól, a végrehajtó hatalomtól függetlenül működik, ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a Kúria megtagadta a kormánypártok által a népszavazásra javasolt kérdések egyikének hitelesítését.