Orbán Viktor Rómában: Én vagyok az egyetlen politikus, aki azt mondhatja, amit lát
2020.02.05. 11:07
Egyik első találkozásom alkalmával Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök elég konfrontatív volt. Meg akartam látogatni, már nem volt hivatalban, de mindenképpen le akartam róni a tiszteletemet. Kopogtam az ajtaján, ajtót nyitott és azt mondta: teljesen más állásponton vagyok, mint te. Én meg csak álltam és annyit mondtam: Jó napot, miniszterelnök asszony!
– kezdte pódiumbeszélgetését a magyar miniszterelnök Rómában.
A kormányfő beszélt Ronald Reagan volt amerikai elnökről is. Úgy fogalmazott, hogy az ő generációja úgy nézett rá, mint saját élete felszabadítójára. Nélküle nem lett volna esély kitenni az oroszokat Közép-Európából.
Ronald Reagan egyetlen mondata megváltoztatta a világot, ugyanis arra a kérdésre, hogy mi a stratégiája, azt válaszolta: mi nyerünk, ők vesztenek
– emlékeztetett.
Szent II. János Pállal kapcsolatban kifejtette: bár személy szerint kálvinista, többször is találkozott vele. Hangsúlyozta: mindig úgy tekintettek rá, mint a közép-európai országok legjelentősebb védelmezőjére a világpolitikában.
Az egyik választási vereségem után kaptam egy kitüntetést tőle, amit nem szoktak kálvinisták megkapni, és a vele küldött személyes üzenet az volt: nem azért kaptad, amit tettél, hanem amit tenni fogsz
– tette hozzá Orbán.
A magyar kormányfőt kérdezték a Fideszről is. A kormánypártról úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy fiatal értelmiségiek voltak azok, akik a pártot alapították, és nem voltak politikai ambícióik sem. De úgy érezték, csinálni kéne valamit, és alapítottak egy mozgalmat, egy radikális, antikommunista pártot.
Nemcsak a nemzeti függetlenség és nemcsak a saját egyéni függetlenség volt a cél, hanem elleneztük a kolonialista gondolkodást, a marxista gondolkodást
– tette hozzá.
Mint mondta: „még mindig fiatal, radikális antikommunistának érzem magam, aki néha kénytelen újra megvívni ugyanazokat a harcokat”.
A geopolitikai helyzetről Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy „ha magyar vagy, egy geopolitikai csapdában élsz: nyugatra a németek, keletre az oroszok, délre a muszlimok. A magyar történelemben elfoglaltak minket az ottománok, a németek és a szovjetek, szóval nem könnyű szuverén nemzetként létezni errefelé”. Az EU-s nehézségek azonban szerinte más nehézségekből fakadnak:
kétféle megközelítés van ugyanis az EU-ban azzal kapcsolatban, hogy miként építsük fel Európát. Az egyik szerint alulról, a nemzetek részéről, a másik felülről, föderalista módon építené. Ez az állandó ellentét az EU-n belül. A kis országok nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan vezetőjük legyen, aki nem látja át a geopolitikai helyzetet
– fejtette ki a miniszterelnök, aki azzal folytatta, hogy „nem vagyunk jobbak, mint más konzervatív vezetők Európában. A különbség, hogy nekünk nincs koalíciós nyomásunk, a közhangulat is egy fokkal kiegyensúlyozottabb, mint Nyugaton”.
Az egyetlen politikus vagyok Európában, aki azt mondhatja, amit lát
– közölte.
A politika a cselekvésről, nem csak az egy helyben való gondolkodásról szól, a cselekvéshez viszont el kell nyerni az emberek bizalmát és kormányra kell kerülni, csak így tudja egy politikus az általa vallott értékeket képviselni. Magyarországon ő azért szerencsés, mert kétharmada van a parlamentben.
A politika első szabálya, hogy bátornak kell lenni, és vállalni kell a felelősséget, a következményeket
– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint az Európai Néppárt bármilyen áron az EU-s hatalmi struktúra része akar lenni, s ezért még a baloldallal is kompromisszumot köt, először középre áll, aztán liberális lesz, majd baloldali, és elveszti az identitását. Ekkor azonban Orbán szerint fel kell tenni a kérdést, hogy minek politizálunk.
Az EPP állandóan balra tolódik, ahová tolja a média, és feladja önazonosságát. Ez az európai politika valósága ma
– mondta Orbán, majd azzal folytatta, hogy a magyarok szabadságszeretők, s a magyarok értik, hogy a stabilitás fontos, ezzel magyarázta azt is, hogy Magyarország az egyetlen posztkommunista ország, ahol nem voltak előrehozott választások 1990 után, az első szabad kormány terminusa alatt.
A pénzügyi és a gazdasági siker az alapja minden nemzeti konzervativizmusnak. Ha nincs sikeres konzervatív kormányod helyben, akkor nemzetközileg is nehéz helyzetbe kerülsz. Nagyon hasonló baloldali ellenzékünk van, mint Trumpnak. A nemzet nem tud ellenzékben lenni. Ha ellenzékben vagyunk, akkor is fontos, hogy a nemzet sikeres legyen. Amerikában sokkal jobban utálják némelyek Trumpot, mint amennyire szeretik a hazájukat
– mondta Orbán Viktor, aki szerint a hazádat szeretni kötelesség és ha nem Magyarország az első, akkor mi az első? A magyarok érzik, hogy a nemzet nélkül az egyéni életük sem lenne teljes.
A miniszterelnök elemezte, hogy két okból buktak el a liberális kormányok: nem voltak képesek kezelni a gazdasági világválságot, megvédeni a saját érdekeiket, és elvesztették a versenyt. Másodszor pedig a menekültkrízis idején nem voltak képesek megvédeni a saját népüket és saját határaikat. Ez volt a liberális demokrácia. „A liberális demokráciának vége” – jelentette ki Orbán Viktor. Ami jött, azt nevezhetjük posztliberális demokráciának, kereszténydemokráciának, vagy sok más mindenek is, de liberális demokráciának nem. Mint mondta: a demokrácia két fontos összetevője a szabad részvétel és a sikeres kormányzás.
Amiért a kereszténydemokrácia jó elképzelés, az az, hogy a katolikus eredetű kereszténydemokrácia tiszteli a nemzeti szuverenitást. Sokáig Közép-Európát az európai politikai stabilitásra leselkedő veszélyként értékelték az ottani bonyolult helyzet miatt. De ma ez a legstabilabb régió Európában
– mondta a kormányfő, aki szerint a nyugati országoknak egy növekvő muszlim és egy csökkenő keresztény populációval kell számolniuk. Az eredmény szerinte egy újféle társadalom lesz.
A liberálisok azt hiszik, ez jó, mert nem szeretik a kereszténységet. Azt hiszik, jobb élet lesz. Mi Közép-Európában máshogy közelítünk a kérdéshez. Talán a nyugatiak társadalma boldogabb lesz. De mi nem akarjuk vállalni a kockázatot. Nem akarom nekik megmondani, mit csináljanak, az ő dolguk, de ne mondják meg nekem, mi mit tegyünk
– közölte.
A miniszterelnök arról is beszélt: a menekültválság felvetette az identitás kérdését, ami korábban tiltott volt a Nyugaton, nem volt politikailag korrekt. Felmerült a kérdés, kik vagyunk, merre tart a társadalmunk. Ezek a kérdések nem voltak divatosak az előző időben, de a menekültválság miatt nem kerülhetőek meg. Ezért népszerűek Douglas Murray és Yoram Hazony könyvei Magyarországon.
A többség nem kormányzati többséget jelent, hanem azt, hogy egy véleményen vagy az emberek többségével. A migrációs krízis alkalom az identitásunk meghatározására. Ha a nyugati és közép-európai társadalmak oly különbözővé válnak társadalmi struktúrában, felmerül a kérdés, miként lesznek képesek együttműködni a jövőben
– tette hozzá a kormányfő, aki szerint „Amit mi csinálunk, az nem természetes”, aki szerint nem a kis országoknak kellene a liberális mainstream ellen küzdeni. Ami miatt mégis ezt a szerepet játsszuk, az az, hogy nincs más.
A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy az új nemzedékre vár, új energiára, akik csinálni szeretnének valamit, „új mozgalmakra, új pártokra van szükségünk”.
Jó szerencsét az újaknak a politikában!
– zárta szavait a magyar miniszterelnök.