A miniszterelnöki beszéddel induló évnyitónak immár többéves hagyománya van. Orbán Viktor mellett az eseményen részt vett Parragh László az Iparkamara elnökeként, házigazdaként, de ott volt még Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök is.

Orbán Viktor beszédének legfontosabb eleme az volt, hogy a kormány 6 olyan célt tűzött ki maga elé, amelyet 2030-ig el szeretnének érni. Ezek

1. az EU öt legjobb állama közé kerüljön Magyarország abban a tekintetben, hogy itt legyen a legjobb élni, lakni, dolgozni;
2. Magyarországnak ott kell lennie az öt legversenyképesebb ország között Európában;
3. meg kell állítani a népességfogyást;
4. újra kell építeni a Kárpát-medencét fizikai, strukturális és gazdasági értelemben is (autópályák, vasútvonalak építésével);
5. el kell érni, hogy energiafüggetlenek legyünk, ebben fontos szerepe van Paksnak, a megújuló energiának, de a fosszilis energiahordozóknak is;
6. valóságos gazdasági térséggé kell válnia Közép-Európának, és így ez a térség lesz az európai fejlődés motorja.

Orbán Viktor elsőként a jegybankról beszélt. A miniszterelnök szerint a jegybank független intézmény, amely azonban nem jelenti azt, hogy ne működne együtt a kormánnyal. A két szervezet külön van választva, de közös célok mentén működnek együtt. A miniszterelnök szerint a két szervezet gondolkodása is más: az MNB egy bátor, innovatív, nagy távlatokat megcélzó monetáris politika letéteményese, a kormány részéről pedig a pénzügyminiszter egy józan, a kasszát jól felügyelő minisztériumot irányít.

Orbán Viktor szerint a 2008-as válságból való kilábalás annak köszönhető, hogy másként tekintett a válságra a magyar kormány, és másként látták azt globálisan. Ezért eleve más megoldásokat kerestünk a kilábalás érdekében – mondta a miniszterelnök. Ezért jött létre a magyar modell – vonta le a konklúziót.

A szabadságot és a közös felelősség egyensúlyát helyre kell állítani a miniszterelnök szerint, a keresztény kulturális alapokat pedig meg kell erősíteni. Ettől nem kell félni, mert a kiindulópont az, hogy hitbéli kérdésekben a kormány nem illetékes – mondta. Hangsúlyozta, hogy a kereszténydemokrácia lényege, hogy megvédje a keresztény kultúrából kinőtt létformákat és életmódokat, mint az egyéni méltóság, a tulajdon és szabad vállalkozások, a család, a nemzeti és világi, valamint az egyházi hitbéli közösségeket. 

 – mondta Orbán Viktor.

– tette hozzá.

Fontosnak nevezte az államadósság csökkentését, valamint az államadósságnak magyar kézben kell lennie, vagyis inkább a polgárai hitelezzenek az államnak. A segélyalapú gazdaság helyett a munkaalapú gazdaságra kellett átállni. A jövő feladata pedig a családbarát Magyarország megteremtése. A cél a 2,1-es termékenységi ráta.

A munkanélküliség tekintetében Orbán Viktor szerint azt kellene elérni, hogy 5 millióan dolgozzanak. Fontosnak nevezte még, hogy az ipari innováció területén fordulatot érjenek el. Ez azért fontos, mert ha a vállalkozások nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel, akkor könnyen csődbe mehetnek.

A kormányfő szerint erősíteni kell a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, mert ezekben jók vagyunk. A sport és a kultúra fejlesztését szintén fontosnak nevezte, a kultúra kapcsán megemlítette a nemrég elhunyt Andy Vajnát, aki 100 milliárd fölötti hasznot hajtó iparággá fejlesztette a filmipart a honi filmgyártásra alapozva.

– mondta Orbán.

Ezután a kormányfő felvázolta a fentebb már leírt hat pontot.

Amit érdemes kiemelni, hogy Orbán Viktor szerint szükségesek a külföldi beruházások, de a profitkivitelt meg kell gátolni, ezért nekünk annyi forrást kell külföldről hazahozni, amennyit ők kivisznek. Ennek érdekében a kormány fokozottan támogatni fogja a magyar vállalkozások külföldi szerepvállalását.

– mondta a miniszterelnök a migráció kapcsán. A jövőben nem lesznek bal- és jobboldali pártok, csupán bevándorláspárti és bevándorlásellenes pártok lesznek. A miniszterelnök szerint az Európai Egyesült Államok víziója a megváltozott, a bevándorlókkal megváltoztatott Európa víziója.

Összegezve a demográfiai fordulat, a GDP-növekedés további növelése, a szakképzés átalakítása, és a "kifektetési" stratégia – a magyar vállatok nemzetközi szerepvállalása – jelenti azt a négy projektet, melyben a kormány stratégiai szintű döntésekre készül.

– mondta Orbán Viktor.