Orbán Viktor: hazánkat nem ajándékba kaptuk
2019.10.23. 19:59
Orbán Viktor beszédében köszöntötte a világ ünneplő magyarságát.
Mint mondta, „méltó és igazságos hogy nemzeti ünnepünk záróakkordjaként a Zeneakadémián hajtsunk fejet az' 56-os forradalmárok előtt”
A kormányfő felidézte: Czifra György október 22-én játszotta Bartók II. zongoraversenyét a Zeneakadémián, melynek hatására
a közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva.
Emlékeztetett: Czifra Györgynek gyakorlatilag újra meg kellett tanulnia zongorázni, miután a kommunisták korábban szétverték a kezét, majd egy bányában három évig törették vele a követ.
Aki ott volt: tudta, hogy amit lát, az egy feltámadás. Egy fiatal művész feltámadása és győzelme.
Ez volt az az esemény, amely után mintegy kétezer állampolgár fellelkesülve kiment az utcákra, és „letépett minden kommunista gyalázatot.”
Mint Orbán Viktor mondta, 1956 hőseit fiatalságuk vitte előre, valamint a hit, hogy változtathatnak hazájuk sorsán. Tudták ugyanis, hogy ha folytatódik a szovjet világ, a magyar életből semmi nem marad.
Tizenegy évvel a világháború után minden józan magyar ember tudta, hogy a kommunizmus maga a nagy szétdobáló, éppen ezért tenniük kellett valamit, és fegyvert fogtak.
A vörös iszap mindent elvisz, felmar és felemészt, ezért az '56-osok látták: nem lesz másik kiút, csak, ha fegyvert fognak. Mint a kormányfő is mondta: harcoltak azért a talpalatnyi földért, ami még az övéké volt.
Orbán Viktor egyúttal leszögezte: nekünk, magyaroknak, csak ez az egy hazánk van. Nincs máshol helyünk a nap alatt, a mi álmaink csak itt születhetnek meg. Csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak, magyar kultúrának hívnak.
Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, és van, aki áldozatot hoz érte. Haza csak addig van, amíg a hazafiak többen vannak, mint a muszkavezetők.
A kormányfő egyúttal figyelmeztetett: a hitványság mindig összeadódik. Kérdés az, hogy a hazafiak is össze tudnak-e adódni, mint ahogy József Attila is tanácsolja „A számokról” című versében.
Orbán Viktor szerint 1956 októberében összeadódtunk, és csodát tettünk. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar csodát nem adják olcsón – az '56-osok életüket, szabadságukat adták a hazáért, és elszakították őket otthonuktól. Mint mondta: 1956-ban a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, mégpedig, hogy hogyan akar élni. Szabad és független országot akartunk a nemzetek Európájában – mondta a miniszterelnök.
Se Európa, se Magyarország nem maradhat, ha önmaga ellen fordul és szembemegy mindazzal, ami élteti. Nem maradhat meg, ha saját hősei ellen fordul.
Beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: hálával tartozunk elődeinknek, „hogy a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok során forrhatott ki, amelyek nagyszerű és lovagias néppé tett minket.”
A kormányfő a történelmi leckékről is szót ejtett. A történelem, mint mondta, folytonos kihívás és megmérettetés, egy-egy nép sorsa pedig a helyes, helytelen válaszokon múlik. Őseink példamutató tettet hajtottak végre az elmúlt ezer során Orbán Viktor szerint, példaként említve a honfoglalás, az államalapítást, a kereszténység felvételét, az 1848-as, s végül az 1956-os szabadságharcot is.
Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van hazánk. De ezt nem ajándékba kaptuk.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy 1956-ban a magyar nemzet egy felsőbb osztályba lépett, és a szabadságharc hatása az egész földgolyón érvényesült. A szabadságharcot pedig hiába verték le, a magyarság megtartotta tartását, mert volt kire büszkének lenni. Az '56-osok győzelme pedig abban érhető tetten igazán, hogy utódaikra bátorságot és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.
Orbán Viktor szerint a jó tengerész csak akkor kormányozhatja a hajót a kikötőbe, ha nem csak a hajót, de a csillagokat is kémleli.
Ne a változóra, hanem az állandóra és a maradandóra tekintsünk. Istenre, hazára, családra. Ez a legjobb vezércsillag.
A kormányfő ezután Wass Albert „Üzenet haza” című verséből idézett, majd „Dicsőség a hősöknek” kijelentéssel zárta beszédét.