Egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a szombati bécsi migrációs csúcson arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.

A magyar kormányfő a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani.

Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.

Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Ezzel szemben mások, köztük Magyarország úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni – tette hozzá.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

Egy kérdésre úgy fogalmazott: a Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón-görög határ, a második a szerb-macedón, a harmadik pedig a magyar-szerb határ.

– fejtette ki.

Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a macedón miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést is folytatott, amelyen világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar-szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni.

A kormányfő az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert az szerinte aránytalan, miután "a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja", miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia "szégyentelenül kis összeget" kap. Kérte ezért, hogy az utóbbi három országnak folyósítsanak több forrást.

Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem, egyetlen eurót sem kért az EU-tól.

Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs semmilyen változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy "a kvóta egy értelmes dolog". Hozzátette, a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt.

A magyar kormányfő szombaton, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott,

Hangsúlyozta, az Európai Tanács "késhegyig menő viták" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

Az Európai Tanács két alkalommal döntött úgy, hogy a kvóták önkéntes alapúak lesznek, majd először 120 000, később 160 000 migráns szétosztásáról döntöttek, ami kötelező jellegű és a kvóták alapján történik.

– mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, el kell menni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst.

– mondta, majd kifejtette, az uniónak ez alapján a területén kívül létre kell hoznia hot spotokat, a migránsoknak ott kell benyújtani a kérelmüket, azokat ott kell elbírálni, és csak utána léphetnek be Európába. Kiemelte: ha ez megvalósul, akkor nincs szükség kvótára, a magyar álláspont pedig az, hogy addig nem lehet befogadni senkit.

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: a szolidaritás azt jelenti, hogy mindenki azzal járul hozzá a közös teherviseléshez, amivel tud.

– jelentette ki.

– válaszolta arra a kérdésre, hogy mi várhat a Magyarország és Görögország között rekedt migránsokra a következő időszakban.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal. Indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik, így ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal,

A kormányfő beszélt arról is, megérti, hogy Németország és Ausztria bajban van, miután több mint egymillió ember lépett a területükre illegálisan. De

– fogalmazott, majd aláhúzta: ehelyett arra kellene erőfeszítéseket tenni, hogy ezeket az embereket "vigyük ki" az unió területéről. Ehhez azonban először ki kell jelölni azt a területet, ahol megvárhatják jogi eljárásuk lefolytatását - folytatta Orbán Viktor, aki Líbia partjait említette lehetséges helyszínként.

Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és "egyben tartását" is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a "gigantikus menekültvárost", ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat.

Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európa-politikájának - jelentette ki a miniszterelnök.

Líbiáról többen is faggatták a kormányfőt, aki elmondta: bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy "ilyen dimenziókban" gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat.

Ha ezt nem vállalják - folytatta -, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt menekülttábor létrehozására, és megengedi, hogy Európából érkezett fegyveresek vegyék körbe ezt a tábort.

– összegzett.

A tervezett EU-török vízummentességre kitérve azt mondta, a betarthatóságra vonatkozó kérdésekre ma még nincs válasz, bár a többség Bécsben optimista volt,

Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára kérdésre úgy reagált: fel kell menni az internetre és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova "nem kellene" menni. Hozzátette, belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.

A tájékoztatón azt is kiemelte, hogy Christian Kern osztrák kancellár budapesti látogatása óta sikerült új fejezetet nyitni a magyar-osztrák kapcsolatokban, Ausztria valóban együttműködésre és a régi barátság helyreállítására törekszik Magyarországgal, és "ez a szándék a legkevésbé sem viszonzatlan".

Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya – mondta, hozzátéve, ők úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani.

– emelte ki a miniszterelnök aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, "mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született", és "nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba" és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a

Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben.

További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik.

Orbán Viktor végül kitért arra is, hogy az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.

(MTI)