Az Ursula von der Leyennek küldött levélben a kormányfő kiemelte: az Európai Unió keleti határain kibontakozó helyzet, valamint a bizottság és Magyarország között zajló viták megválaszolatlanul hagytak néhány kulcsfontosságú kérdést. Kifejtette: a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, és ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.

A miniszterelnök úgy fogalmazott,

Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindannyiunkat fenyegető kihívásokra”.

Emlékeztetett: az Európai Tanács 2021. október 21–22-i következtetéseiben egyhangúlag úgy döntöttek, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a közelmúltbeli migrációs nyomás ellen, és felkérték a bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unió jogi keretében szükséges változtatásokra, valamint megfelelő pénzügyi támogatáson alapuló, konkrét intézkedésekre, hogy biztosítani lehessen az azonnali és megfelelő válaszlépéseket.

Orbán Viktor szerint „talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak”. Kiemelte a jelenlegi rendszer leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba – mutatott rá.

Megjegyezte: amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn.

Ez volt a helyzet a Covid-válság esetében is, amikor úgy döntöttek, hogy lazítanak az állami támogatás szabályain, és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől.

Felidézte: amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről, a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről, a Földközi-tengeren keresztül. „Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak, és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték”.

A kormányfő hozzátette: mindazonáltal az európai uniós jogi keret következetesen kudarcot vallott a kialakult helyzet kezelésében, ahogyan azok a tagállamok teljes körű támogatását soha nem élvező javaslatok is, amelyeket az elmúlt hat évben láthattak.

A gazdaságok nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem a keleti határokon is növekszik. „Be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket” – írta a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének.

Orbán Viktor ezért „a súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében” arra kérte a bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.