Orbán Viktor a Welt am Sonntagnak: Manfred Weber megsértette a magyar népet
888.hu - Origo
2020.12.20. 18:02
Manfred Weber megsértette a magyar népet címmel interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című német lap vasárnapi különkiadása.
Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját. Mint mondta,
Angela Merkel erős asszony, a felemelt hang pedig a gyengeség jele lenne.
„Manfred Weber hat das ungarische Volk beleidigt“, sagt Ungarns Ministerpräsident Viktor Orbán. Im Gespräch mit @stefanaust und @volkmannschluck warnt er vor ängstlicher Wirtschaftspolitik und erklärt, wie es zum Bruch mit Deutschlands Konservativen kam. #WELTAMSONNTAG. pic.twitter.com/OOGxbJd0yt
— WELT AM SONNTAG (@WELTAMSONNTAG) December 19, 2020
A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról kiemelte, hogy az Európai Parlament (EU) egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és „a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen”.
Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?
- vetette fel a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek – írta az origo.hu.
„A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala”
- mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, Orbán kifejtette, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit valamennyi tagállam támogatott, az EP viszont utólagosan beavatkozott a folyamatba, mert „teljességgel túlértékeli a szerepét”.
Az EP azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké, ami teljes tévedés.
„A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt. Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére”- mondta a magyar kormányfő.
Hozzátette, hogy valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Hangsúlyozta, hogy az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt „megpróbálta jogellenes módon megkerülni”.
Ezért volt „zseniális” Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának.
„Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek”
- nyomatékosította Orbán Viktor.
Az érzékenység történelmi gyökerű, „tudjuk milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések” – mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt a túlzott beavatkozással
- írták.
Hozzátette: egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban „történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”.
Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni
- szögezte le Orbán.
„Már nem sok kell hozzá” – jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt.
Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová „egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni” a jogállamisági mechanizmussal.
Ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat ideológiai szempontból meghatározott politikák végrehajtására.
Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve „keményen megküzdöttek”.
A valódi vita a családpolitikáról, a migrációs politikáról, a kulturális kérdésekről szól
- hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ez nem képzelődés – jelentette ki arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban. Mint mondta, az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája,
de mi nem akarunk migrációt.
A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása önkényes, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is – fejtette ki Orbán Viktor.
Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.
Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne
- mondta Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte:
objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti.
Mint mondta,
probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kerszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak.
Ez azzal jár, hogy „hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat ”.
Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket
- mondta Orbán Viktor, kihangsúlyozva, hogy
a pártcsaládnak meg kellene őriznie keresztény-konzervatív jellegét.
A Brexitről elmondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, „egyre inkább átideologizálttá” vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája „egyre szocialistább”, fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.
A globális versenyben elszenvedett lemaradásra
Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus.
„Óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány” – mondta a miniszterelnök.
A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról elmondta, hogy
Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de „mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztünk”.
Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán Viktor kiemelte:
az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne, a korrupció pedig Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban.
Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és
az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll
- idézték a miniszterelnököt.
A kétharmados törvényhozási többségről elmondta, hogy a széles támogatottság miatt ugyan „kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom”, hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben.
A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon „sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban”.
Ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések „bázisdemokratikus támogatottságát”.
Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon
- zárta interjúját Orbán Viktor.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
