– mondta Orbán Viktor beszédének elején.

– folytatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, hogy hogyan fog gondolkodni a kormány a magyar gazdaságról a következő években, amennyiben megkapják a felhatalmazást a választópolgároktól.

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy amennyiben marad a kormány, akkor a magántulajdont fogja támogatni.

Orbán Viktor felidézte, hogy

Sőt, a miniszterelnök szerint 1977-ben növekedett ilyen mértékben a GDP.

– emelte ki a kormányfő.

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiaknak van egy mutatójuk, ami a gazdaság komplexitását méri, ebben a rangsorban a világ tízedik helyén van hazánk.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nyitott gazdaságunk van, de ezzel együtt komplex is.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt tranzitország, így a legfontosabb, hogy a keletről érkező szállítmányok Magyarországon keresztül menjenek nyugatra. Ezért van szükség az utak és a vasutak fejlesztésére.

ezzel a V4-eken belül lakosságarányosan a legtöbb autópálya hazánkban található meg.

A kormányfő beszélt arról is, hogy az utóbbi időben ugyan megnövekedett az államadósság, de ez nemzetközi tendencia, például az osztrák államadósság még a magyarnál is magasabb. Felidézte, hogy 2010-ben 80 százalék feletti volt az államadósság, amit egyszer már sikerült lejjebb vinnünk, ez folyamatos prioritás a magyar gazdaságpolitikában, az emelkedés tehát csak átmeneti.

Az inflációról is beszélt a miniszterelnök, aki leszögezte, hogy sok helyen jóval rosszabbak a mutatók a magyarnál. Úgy véli, ez a jövőben is így lesz, mert a klímapolitikát Brüsszel nem tudja kezelni.

– fogalmazott. E mellett az infláció növekedéséért nagy mértékben a magas energiaárak a felelősek.

Orbán Viktor felidézte, hogy a kormány a közelmúltban négy területen is árstopot vezetett be. A kormányfő kijelentette, hogy a rezsicsökkentésen kívül a másik három területen csupán átmeneti intézkedésekről van szó.

Orbán Viktor az előttünk álló időszak öt nagyobb kockázati tényezőjét, „csapdahelyzetét„ is felvázolta, ezek a következőek:

• magas a külföldi tulajdonú vállalatok aránya: bár több területen is már 50 százalék feletti a magyar tulajdon aránya, sok helyen ez még nincs így;
• exportáló nagyvállalatok: fontos, hogy minél tőkeerősebbek legyenek az exportáló magyar vállalatok.
• Negatív profitegyenleg: a külföldi cégek kiviszik a pénzt az országból. Orbán Viktor gratulált ahhoz, hogy számos hazai vállalat terjeszkedik. De még van hova fejlődni.
• Dualitás: termelékenyebbek a külföldi cégek Magyarországon, mint a magyarok, de a tendencia biztató. A különbségek nem fognak eltűnni digitalizáció és automatizáció nélkül.
• Vidék lemaradása: Budapest jóval fejlettebb, mint a vidéki régiók.

A magyar faluért harcolni kell – mondta Orbán Viktor, aki úgy gondolja, hogy a Magyar Falu Programot továbbra is támogatni kell.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az országnak negatív profitegyenlege van, és az EU-s pénzek ezt nem kompenzálják.

– mutatott rá.

A helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, ezt a pénzt a válságkezelésre kaptuk volna. Közben azonban az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ezért nem akarja az EU ezt a pénzt ideadni.

– hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a fentiek nem szabnak gátat a fejlesztéseknek, hiszen minden fejlesztési programot elindított saját forrásból a kormány. A kormányfő úgy gondolja, hogy az év végéig a brüsszeli kifizetések részben vagy egészben, de meg fognak érkezni.