– mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Orbán Viktor az alkotmánymódosítással kapcsolatos egyeztetésekről kifejtette: az ajtaja nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politikát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. De az ügyeknek van egy fontossági sorrendje, és Magyarország napirendjén most a kényszerbetelepítés megakadályozása a legfontosabb, ehhez kell az alkotmánymódosítás, erről időszerű most beszélni – magyarázta.

A voksolók 98 százaléka azt mondta, hogy Magyarország nem engedhet a szuverenitásából, és itt kell eldönteni, kikkel éljünk együtt. Ez egyértelmű helyzet, ezt kell rögzíteni az alkotmányban – mutatott rá.

A kormányfő kifejtette: a parlament arra való, hogy megvitasson kérdéseket, és ilyen az alkotmánymódosítás szövege is, amelyet  egyébként pontos és méltó szövegnek jellemzett. Hétfőn elmondja expozéját az Országgyűlésnek, megfontolják az ellenzék javaslatait, és ha van köztük olyan, amelyet érdemes és méltó befogadni, akkor azt megteszik – közölte.

Magyarország álláspontja szerint vannak olyan kérdések – az identitáskérdések –, amelyeket senki, így az EU jogalkotása sem érinthet; ezek nemzeti létezésünk alapkérdései, és ha valaki ezeket érinti, akkor nem mi vagyunk az urai sorsunknak, márpedig ezt nem fogadhatjuk el – mondta.

A miniszterelnök a svéd kritikákra úgy reagált: kikérjük magunknak, hogy a svédek fizetnek nekünk, Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért "arcátlanság" azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk.

Orbán Viktor elmondta: azt remélte, a csütörtöki uniós belügyminiszteri találkozó egyértelműbb helyzetet teremt, de nem került le a kényszerbetelepítés a napirendről. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza a kényszerbetelepítést, de remélhetőleg a bizottság még az Európai Bíróság ítélete előtt belátja, hogy az uniós miniszterelnökök döntésével ellenkező javaslatot tett, és "ezt le kell venni a napirendről, mert ez szétveri az Európai Uniót" – közölte. Hozzátette: mivel csütörtökön nem alakult ki egyetértés a kérdésben, a vita jövő héten az Európai Tanácsra vár.

A miniszterelnök felidézte: az európai miniszterelnökök márciusban arról döntöttek, hogy november közepére vissza kell állítani a tömeges migrációt megelőzően élvezett szabad belső mozgás szabályait, és ennek feltétele a külső határok megvédése. Magyarország a külső határok megvédése szempontjából "üdítő kivétel", mert itt "még a madár se tud átrepülni anélkül, hogy ne töltene ki egy kérdőívet, hogy kicsoda, miféle, hova akar menni, és milyen célból jön", de nem mindenhol áll ilyen jól a helyzet – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1956 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha "mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözők, mint a mieink", és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből – mondta.

Hozzátette, hálás a lengyel elnöknek, amiért eljön a budapesti október 23-i ünnepségre, mert 1956 ugyan magyar szabadságharc volt, de benne voltak a lengyelek is, és ezt nem felejtettük el.

A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is – mutatott rá a miniszterelnök.    

Kifejtette: mindig heves vita volt arról, hogy a gazdaság jó irányba tart-e, ez elkerülhetetlen része a demokráciának. Fontos annak értékelése, hogy az a munka, amelyet végzünk, értelmes-e, szolgálja-e az embereket – tette hozzá.

Kiemelte: látványos változás, hogy külső, a magyar politikán kívüli szereplők mondták a magyar gazdaságról, hogy jó állapotban van, és azt javasolják a befektetőknek, hogy "ismét forduljanak bizalommal" Magyarországhoz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei kibővültek, javultak, ezt kell a nemzetgazdasági miniszternek értékelnie és javaslatokat tennie, hogy miként lépjünk tovább – mutatott rá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a cél a munkaalapú gazdasági rendszer, és ennek lényeges, központi eleme a teljes foglalkoztatottság. Magyarországon 5 százalék alatti a munkanélküliség, így lassan inkább a munkaerő hiányával kell megküzdenünk – közölte. Emlékeztetett: korábban azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet hoznak létre, most 660-670 ezernél tartanak, és eltelt hat év, vagyis nem rosszak az esélyek.

Úgy látja, a kormány és a magyar gazdaság szereplői érzékelik a problémákat, jól azonosítják be az igazi kihívásokat, és közösen keresik a jó válaszokat. A kormány pedig a közös gondolatokat átülteti jogszabályokba – magyarázta.

(MTI)