Orbán Viktor: a lehetõ legfontosabb és legalapvetõbb kérdésrõl szól ez a népszavazás
888.hu
2016.09.22. 12:08
Az Origo nagyinterjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A népszavazás következményéről és arról, hogy október 3-án milyen jogalkotási procedúra veszi kezdetét Orbán Viktor azt mondta, hogy ha ezt el akarta volna mondani, akkor már elmondta volna. Egyelőre az sem biztos, hogy mi lesz az eredmény és a cselekvés további iránya ettől függ.
Most nem a népszavazás utáni időszakról kell gondolkodnunk, hanem – ahogy az amerikaiak mondják: first thing first – az első dolog először: legyen meg a népszavazás. Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább"
– mondta Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a népszavazásnak lesznek közjogi következményei.
Az Origo újságírója felvetette, hogy egy ilyen következmény lehet az uniós alapszerződés módosítása.
Először meg kell határoznunk, hogyan akarjuk megreformálni az Európai Uniót. Ha ezt tudjuk, akkor kell dönteni a jogi formáról"
– mondta a miniszterelnök. Ez azonban nem feltétlenül szükséges, elképzelhető, hogy az alapszerződés módosítása nélkül is meg lehet oldani a problémákat.
A részvételi eredményekről szólva Orbán Viktor azt mondta, hogy kicsit mindig csalódott, ha a részvétel száz százalék alatt van, hiszen Magyarország jövőjéről van szó.
Még csak nem is a saját személyes jövőnkről, hanem a gyermekeinkéről és az unokáinkéról, egy nagy horderejű ügyről...Komolyan mondom, hogy minden emberre szükség van, és minden ember véleménye kell."
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a száz százalékos részvétel természetesen messze van a politikai realitástól.
Az előrehozott választások lehetőségéről is kérdezték a miniszterelnököt, aki elmondta, hogy 2014-ben négy évre kapott felhatalmazást.
Ahhoz különösen súlyos külső körülménynek kell előállnia, hogy az ember ezt a vállalását ne teljesítse."
A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy az emberekben van egy olyan ösztön, amiből tudják, hogy valami az ő érdekükben történik-e vagy önérdekből, politikai érdekből. Egy indokolatlan előre hozott választás ilyen lenne. Jelenleg erre nincs esély.
A kvóta kérdéséről szólva Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarországon az emberek ahhoz vannak szokva, hogy egy szabály megszületéséhez egy parlamenti döntés kell. Egy törvény - egy döntés. Az unióban azonban egy kötelező jogszabályhoz három döntés kell: a Bizottság, a parlament és a Tanács döntése.
Az Európai Bizottság ebben az ügyben meghozta a döntését: kötelező kvótát akar, az EP elé ezt beterjesztette."
A parlament, bár még nem szavazott róla, támogatja ezt a döntést. A miniszterelnök a Tanácsban tudja felvenni a harcot a kvóták ellen, összefogva más államfőkkel.
Orbán kérdésre elmondta, hogy ha lesznek kötelező kvóták, akkor az minden magyar települést érinteni fog.
Arról, hogy létezhet-e egyáltalán egységes európai álláspont a kvóták ügyében, Orbán Viktor elmondta:
lehetne közös európai álláspont, én javasoltam is egyet, de egyelőre ezt nem fogadták el. Mi a probléma lényege? Az, hogy beengedtek másfél-kétmillió, illegálisan az unió területére lépő embert. Nem mi engedtük be őket, mert mi a kerítéssel épp az ellenkezőjét tettük..."
A németek most úgy próbálják megoldani a bajt, hogy szétterítik azokat a menedékkérőket, akiket ők hívtak be. Ezzel azonban több probléma is van.
Az első, hogy ez egy embertelen javaslat, mert ha elszállítanak valakit valahova, akkor oda is kell kötni egy fához, mert különben vissza fog menni Németországba. A másik probléma az, hogy az európai szolidaritással ellentétes, hogy valaki hoz egy döntést nemzeti alapon az illegális bevándorlók beengedéséről, majd az így előállt bajt nemzetközi alapon akarja kezelni."
Orbán Viktor részletesen ismertette azt is, hogy mit javasol a kvóták helyett.
Egyetértek azzal, hogy akik illegálisan bejöttek, azokat össze kell gyűjteni, és ki kell vinni. De nem a többi országba kell kivinni, hanem az Európai Unión kívülre. Kérdés, hogy hova. Erre mondjuk mi a saját, Schengen 2.0 nevet viselő akciótervünkben, hogy az EU területén kívül, uniós fegyveres biztonsági őrizet mellett, EU-s pénzügyi támogatással fel kell állítanunk nagy menekülttáborokat. Mindenkinek, aki illegálisan jött be, oda vissza kell mennie. Onnan benyújthatja a kérelmét, és ha van befogadó ország, akkor majd jöhet. Egészen addig abban a nagy, Európai Unión kívüli táborban kell tartózkodnia. Ez lehet egy sziget is, lehet Észak-Afrika valamelyik partvidéke, de annak a területnek a biztonságát és ellátását az EU-nak kell a saját érdekében garantálnia."
Az illegális bevándorlók kiutasítása a gyakorlatban nem könnyű feladat. Csak akkor lehet végrehajtani, ha megvan az egységes kormányzati akarat mindenhol Európában. Az Európai Unió külső határainak védelme lenne a hosszú távú megoldás.
A határokat használni kell, mert védelmet jelentenek. Vannak, akik egy határok nélküli földgolyót képzelnek el. Soros György és a civil szervezetei kifejezetten ezt a gondolatot népszerűsítik. Ez jó esetben jó szándékú és naiv, rossz esetben a negatív következményeket pontosan felmérő gondolat, aminek a vége a hagyományos civilizációk, életformák, kultúrák és nemzetek alapjainak a megszűnése lenne. Én viszont azok közé tartozom, akik nem szeretnék, ha a világ civilizációs képe megváltozna, és különösen nem szeretném, ha megváltozna annak a földdarabnak a kultúrája, amit Magyarországnak hívunk. Én szeretem ezt az országot. Van néhány hibája, mi, magyarok nem vagyunk tökéletesek, de az erényeink számban és súlyban is meghaladják az esendőségünket és a hibáinkat. "
Orbán Viktor kifejtette, hogy miről is szól valójában a népszavazás.
Látszólag jogkörről döntünk, a bevándorlókról meg migránsokról, de valójában arról, hogy mi, magyarok mit gondolunk a világról, és hogyan akarunk magyarként ebben a világban megmaradni. A lehető legfontosabb és legalapvetőbb kérdésről szól ez a népszavazás."
A közös EU-s hadseregről kifejtette, hogy az nem vinne közelebb valamiféle Egyesült Európai Államok koncepció felé, hanem egy szélesebb együttműködést eredményezne.
Az amerikai elnökválasztásról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy azért gondolja, hogy Trump jobb választás lenne Európa számára, mert nem támogatja a demokráciaexportot, amely látványosan megbukott a Közel-Keleten, valamint, hogy nem támogatja a bevándorlást. Hillary Clinton pedig ezekkel ellentétes állásponton van, és ez nem szolgálná Magyarország érdekeit.
Az amerikai-orosz viszony mélypontra kerüléséről elmondta, hogy ez Magyarországnak kifejezetten kedvezőtlen, hiszen mi akkor járunk jól, ha szabadon tudunk kereskedni mindkét féllel.
A Brexittel kapcsolatban Orbán Viktor kérdésre elmondta, hogy amennyiben olyan döntés születik, amely szerint a szlovák munkavállalókat hátrányosan érintené a Brexit, akkor Magyarország és a V4-ek kiállnak Fico, szlovák miniszterelnök mellett és közösen lépnének fel egy ilyen szabályozás ellen.
Mengyi Roland ügyével kapcsolatban elmondta:
A Mengyi-ügynek az a megnyugtató tanulsága van, hogy az államkasszából egyetlen fillér sem ment ki jogszerűtlenül. Tehát közpénz nem veszett el, mert a kifizetéseknek van egy olyan ellenőrzési rendszere, amely ha valamilyen gyanút, bizonytalanságot észlel, akkor megállítja a kifizetéseket. Így történhetett meg az, hogy ugyan most megvádoltak egy fideszes képviselőt valamivel, de közben pénz egy fillér sem mozoghatott, mert az állam nem fizetett ki olyan pályázatokat, amelyeket problémásnak érzett"
– mondta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy Mengyinek a hatóságok előtt kell helyt állnia az ügyben.
Az ellenzéki pártok álláspontjáról szólva kifejtette, hogy
A létezésünk szempontjából fontos döntéseket nekünk magunknak kell meghoznunk, nem engedhetjük meg, hogy valahol máshol döntsenek helyettünk rólunk...Ezért számomra csalódás a baloldali pártok magatartása. Persze érthető dolog, hogy egy politikai párt hatalmat akar szerezni, azt is megértem, hogy nem kedvelik a kormányt, a kormányzó pártokat, és – miután a vereségük az én személyemhez is köthető – engem sem, de ebből nem lenne szabad annak következnie, hogy mindent csak a személyes érdekeikből vezetnek le."
A népszavazás tétjéről szólva még elmondta:
A népszavazáson dől el, milyen erős kardot tudunk kovácsolni a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez. A népszavazáson dől el, meg tudjuk-e akadályozni, hogy Brüsszel olyan döntést hozzon, hogy nekünk, magyaroknak bevándorlókat kelljen befogadnunk, falvaink és városaink között kelljen szétosztanunk."
(Origo)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
