A miniszterelnök beszéde elején a beszámoló szerint elmondta, hogy politikusok nem szívesen járnak újságok ilyen típusú rendezvényeire, "amelynek az az egyszerű oka van, hogy él egy ósdi felfogás, amely arról szól, hogy a sajtó, a nyilvánosság szükségszerűen ellenzéki".

Orbán Viktor kifejtette, hogy "ez a gondolat egy intellektuális természetű tévedés eredménye, hiszen a sajtó, és általában a gondolkodó emberek, közöttük az újságírók is, valóban kritikai természetűek. A hiba ott van, hogy sokan azt gondolják, a kritika tárgya a kormány, pedig valójában a széles nagyvilág".

A kormányfő ezek után összefoglalta, milyen eredményeket ért el Magyarország a "reagani kiskáté" követésével: "az inflációt megfékeztük, folyamatosan csökkentjük az adókat, a kommunisták naftalinban". 2010-ben az ország padlón volt, de "ilyen a magyar logika, ha padlón vagy, akkor vizsgáld meg az alapozást", a kormány is ezt tette, és úgy találta, hogy az alapok jók. "A magyarok szeretnek dolgozni, jó a munkabírásuk, kezdeményezők, vagyis nem várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, és képesek felelős döntést is hozni" – foglalta össze a miniszterelnök.

Ha az alapok már 2010-ben is jók voltak, akkor az azt jelenti, hogy a politikával volt baj, hiszen nem tudta kihozni belőlünk azt, ami bennünk van – folytatta.

– jelentette ki Orbán Viktor.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kudarcra nagyobb esély volt, mint a sikerre, "ezért akik akkor mellénk álltak, aligha számításból tették ezt". Megemlékezett arról is, hogy "bár szívták a fogukat, de mégiscsak a kormány mellé álltak a bankok, és befizették a bankadójukat, az ország mellé álltak a nagy nemzetközi és magyar cégek, és befizették a különadóikat, és a kis- és középvállalkozások is vállalták azt, amit akkor vállalni kellett" – mondta a miniszterelnök.

Így juthattunk el oda, hogy tavaly már adócsökkentéseket tartalmazó szövetségeket lehetett kötni a vállalkozókkal – tette hozzá. "Ezzel egy új szakaszt nyitottunk meg Magyarország gazdaságtörténetében, mert véget vetettünk az alacsony bérek korszakának" – emelte ki.

– jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, a térség azon országaiban, amelyek egyszerre szabadultak fel Magyarországgal a kommunizmus alól, jóval sikeresebb a tőkefelhalmozás, és jelentősebb magánvagyont alapoztak meg. A miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy "nálunk hosszabb ideig tartott a kommunizmus hordalékának az eltakarítása. Ezt talán az is tetézte, hogy az EU csatlakozáskor mi magyarok úgy viselkedtünk, mint a szerelmes férj, mindent elhittünk és semmit se láttunk" – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint ma már elmondhatjuk, hogy jó döntés volt a magyar modell felállítása, "a segélyalapú gazdaság helyett megágyaztunk a munka alapú gazdaságnak, és a külföldi tőkét érdekeltté tettük, nem csak a profitban, hanem Magyarország sikerében is." A magyar gazdaság sikerei kapcsán gyakran megjegyzik, hogy azok csak átmenetiek, "de azt gondolom, hogy Önök, akik jól ismerik a magyar gazdaság valóságát, pontosan tudhatják, hogy a magyar gazdaság szilárd lábakon áll", és egy felívelő korszak elején állunk, ami tekintélyes részben a sikeres magyar vállalkozóknak is köszönhető – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "ha mindent összeadunk, a családok és a friss házasok adókedvezményeit, az egykulcsos adórendszerből fakadó többletbevételeket, a családi adókedvezmény összegét, az adókulcs csökkentésének a következményeit, akkor 2010 óta több mint 3000 milliárd forint maradt a magyar családoknál".

"Már van annyi erőfölöslegünk", hogy a magyar vállalkozók befektethetnek Magyarország határain kívül, az egész Kárpát-medencében. "Szeretnénk, ha a magyar vagy magyarországi székhelyű cégek vezető regionális vállalkozásokká nőnék ki magukat, és szeretnénk magyar világmárkát is" – fejtette ki Orbán Viktor a figyelo.hu tudósítása szerint.