Orbán: „megnőtt a visegrádi négyek ereje”
2019.09.12. 16:12
A magyar miniszterelnök Prágában vett részt a V4-ek (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia) és a nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján.
Orbán Viktor a cseh fővárosban felhívta a figyelmet, hogy a V4-ek két európai bizottsági alelnököt is adhatnak, majd kiemelte, hogy a magyar biztosjelölt, Trócsányi László egy olyan szép és nagy feladatot menedzselhet, mint az Európai Unió bővítése. Trócsányi László érti a bővítés bonyolult aspektusait – jelentette ki a magyar kormányfő, reményét fejezve ki, hogy a jelölt meg is fogja kapni a szükséges támogatást.
Orbán Viktor az unió bővítéséről szólva úgy fogalmazott, hogy ha az EU nem aludt volna el, és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális bevándorló Nyugat-Európában.
A balkáni útvonalat meg tudtuk volna védeni közösen – folytatta -, ám a Görögország és Magyarország közötti teret gazdátlanul hagyták, ami elfogadhatatlan, ezért „azt a teret ki kell tölteni, az ott lévő országokat fel kell venni, és akkor meg tudja védeni magát az EU”. Megjegyezte: az EU-tag Románián keresztül nem érkeztek migránsok az EU-ba; „ott jöttek, ahol nem tagállamok helyezkedtek el”, és azután Magyarországnál kellett feltartóztatni őket.
Orbán Viktor úgy összegzett, az elmúlt néhány év történelme alapján evidens, hogy mind az uniónak, mind Észak-Macedóniának, Montenegrónak, valamint Szerbiának – „és ha már így állunk, akkor Albániának is” – érdeke az EU-tagság.
A balkáni országok csatlakozása nem teher, hanem lehetőség az uniónak, amely erősebb lesz ezek felvételével – hangoztatta, Magyarország támogatásáról biztosítva ezeket az államokat.
Az EU következő költségvetésével kapcsolatban a magyar álláspontot ismertetve a kormányfő közölte: lehet új közös politikákat nyitni, de semmiképpen sem lehet erre hivatkozva csökkenteni a régi politikák pénzügyi forrásait.
Magyarország nem zárkózik el új közös bevételi forrásoktól, ha a régi politikák fenntartása mellett újakat is akarnak finanszírozni
– tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt a házigazdához, Andrej Babis cseh miniszterelnökhöz szólva, hogy a magyarok „mérceországnak” tekintik Csehországot, és:
a magyart bántja, ha a cseheknek jobban megy, mint nekünk. Nem lerontani szeretnénk az ő teljesítményüket, hanem felzárkózni. Jelen pillanatban a cseheknek még jobban megy, mint a magyaroknak, és Magyarország különösen a munkanélküliségben szeretné megverni Csehországot, ahol az EU-ban a legalacsonyabb ennek mértéke
– mondta.
A miniszterelnököt a szerb sajtó megkérdezte arról, hogy Trócsányi László lehet az unió bővítési biztosa, amire Orbán Viktor úgy reagált: „ha szerb lennék, örülnék”. Megjegyezte: a magyar EU-elnökség a horvát csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszára felhalmozódó nehéz ügyeket is jól oldotta meg. „Hogy a horvátok erre nem mindig emlékeznek, ez most már nem tartozik a tárgyhoz” – fűzte hozzá.
Nincs kétségem afelől, hogy Szerbia nagy erőkkel járul majd hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez. Ha a szerb integrációt megoldják, akkor az egész térség integrációja felgyorsul és megoldódik. A szerb csatlakozáshoz ugyan még sok kérdést kell rendezni, például Koszovó ügyét, de ezek mind rendezhetők
– közölte Orbán Viktor.
Egy másik kérdésre a kormányfő arról is beszélt, hogy míg Nyugat-Európában „multikulturális bevándorlótársadalmakat” építenek, addig Közép-Európában ez nincs így, „a mi országaink nem bevándorlótársadalmak”. A kérdés az – mondta -, hogy ez a két különböző formát felvett világ hogyan fog együtt élni.
A lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott, hogy a Nyugat-Balkán integrációja „nagyon fontos az egész kontinens biztonsága számára (...) a nagy migrációs hullámok korlátozása miatt”. A dél-európai országok csatlakozása egyúttal esélyt jelent a V4-országok számára – folytatta a lengyel kormányfő, utalva a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-dél irányú infrastrukturális fejlesztések lehetőségeire.
A politika nem tűri az űrt, ha az EU nem tesz ajánlatot a nyugat-balkáni országoknak, akadnak más, nagyon aktív államok, mint amilyen Oroszország, Törökország vagy Kína
– érvelt Morawiecki.
Andrej Babis cseh miniszterelnök a találkozón elfogadott közös nyilatkozatból idézve kiemelte, hogy az Európai Uniónak a Nyugat-Balkán irányába történő bővítése a biztonság és a prosperitás legerősebb garanciája a régióban. Babis hangsúlyozta továbbá, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága Európa számára is biztonságot jelent, mivel a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.
A szlovák kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a V4-ek a prágai kibővített találkozóval most egyértelmű jelzést küldtek Európának arról, hogy az Európai Unió mihamarabbi bővítését támogatják.
Meg kell győznünk a többi uniós tagállamot arról, hogy a bővítés nem problémákat hoz magával, mint ahogyan azt néhány régi tagország vezetői mondják. Éppen ellenkezőleg, az EU-nak a Nyugat-Balkán irányában történő bővítése stratégiai befektetés az unió számára biztonsági és gazdasági szempontból is
– mondta Peter Pellegrini.