Orbán: Magyarországnak béremelés és adócsökkentés kell, a Brexit és Trump pedig nem tragédia
2016.11.10. 13:28
Lezárult Magyarországon az a gazdaságfejlődési korszak, amelyben a versenyképesség elsősorban az olcsó munkaerőből fakadt. Az országnak és egész Közép-Európának szembe kell néznie a bérnyomás jelenségével, azzal, hogy a politikai valóság és a gazdaság fejlődése magasabb béreket követel"
– mondta Orbán Viktor.
A növekvő béreket a kormányfő szerint azonban csak versenyképes vállalkozások képesek fizetni. Amiből az következik, hogy a költségvetés az adórendszeren keresztül egyre kevesebb forrást vonhat ki a gazdaságból.
Így tovább kell egyszerűsíteni a társaságiadó-rendszert, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni kell a következő években; ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább kell mérsékelni, és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el"
– fogalmazott a miniszterelnök, aki a közeljövő kormányzati feladatai között említette még, hogy támogatni kell a vállalati szektor kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelését is.
Emellett az állami bürokrácia csökkentésére, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezmények fejlesztésére, versenyképesebb munkaerőre és megfelelően versengő bankrendszerre, valamint versenyképes pénzügyi közvetítőrendszerre van szükség"
– tette hozzá a Orbán Viktor.
A kormányfő a magyar bankrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy az jó állapotban van, a korábbi évek nagyon nehéz, hosszú árnyéka eltűnőfélben van, a szektor jövedelmet termel, de a hatékonyság és az új technológiák alkalmazása területén még mindig le van maradva a világ élvonalától.
Orbán Viktor a magyar gazdasággal kapcsolatban kiemelte:
2016. november 4-e jelképes gazdaságtörténeti nap, mivel a Moody's aznapi felminősítő döntésével most már az elemzők teljes köre is elismeri, hogy a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika sikeresen stabilizálta a gazdaságunkat, és így Magyarország a siker reményével vesz részt a nemzetgazdaságok globális versenyében."
Orbán Viktor visszautasította egyúttal, hogy a magyar gazdaság elmúlt hat évét egyesek populizmusnak minősítik. Szerinte ugyanis nem nevezhető populistának az a politika, amely hat év alatt az 1,8 millió adófizető számát 4,4 millióra növelte, az államadósságot 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiányt pedig 3 százalék alá csökkentette.
A kormányfő összegzése szerint mivel a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója ezért reformellenzékinek számít az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak – amely nem ideológia, "csak egy lehetséges út" – minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.
Orbán Viktor az amerikai elnökválasztásról is szólva, úgy értékelte, hogy a republikánus Donald Trump győzelme annak jele, hogy a nyugati civilizáció, úgy tűnik, sikeresen szabadítja ki magát egy ideológia fogságából.
Amit mi úgy hívunk, hogy 'liberal non-democracy' (liberális nem-demokrácia), és amiben az életünk elmúlt 20 éve telt el, ennek a korszaknak vége van, visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabadult egyenes, őszinte beszédhez", a problémákra pedig pragmatikus, "a common sense alapján álló" gondolkodással lehet majd megtalálni a válaszokat"
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
A "nagy napokat és nagy időket élünk" szófordulattal folytatta ezután az elmúlt időszak értékelését Orbán Viktor, jelezve, hogy ő a Brexitet is ebben az összefüggésben nézi.
A Brexit egyáltalán nem egy tragédia, nem egy vereség, hanem egy kísérlet egy nagy nép részéről arra, hogy másképpen tegye magát sikeressé, mint ahogy korábban mindenki gondolkodott a siker útjáról"
– mondta a miniszterelnök.
Összegezve a globális jelentőségű változásokat, Orbán Viktor úgy vélte, hogy ezekkel az egész nyugati világ egy szellemi átalakulás fontos lépéseit tette meg az elmúlt időszakban, és ettől nem félnünk kell, hanem meg kell látnunk a benne rejlő lehetőségeket.