– fogalmazott Orbán Viktor, majd úgy folytatta: "olyan közösség vagyunk, hogy ha egy-egy választást elszúrunk, abból nagy baj tud keletkezni", és emlékeztetett arra, hogy a 2002-es választást a Fidesz elveszítette, pedig úgy érezték, hogy sikerült az országot jó pályára állítani. A 2002-2010-es időszak a magyar történelem legnehezebb korszakaihoz tartozik – fogalmazott a kormányfő, mert – mint mondta – az internacionalista kormány inkább "lerúgni akarta a határon túli magyarokat saját magáról". Úgy folytatta: "van egy olyan tétje a mostani választásnak, hogy nemzeti érzelmű kormányunk marad-e, hogy ne hibázzuk el azokat a lehetőségeket, ne fecséreljük el azokat az esélyeket, amelyeket az elmúlt nyolc év munkájával a vajdasági magyarok számára meg a többi határon túli magyar terület számára kinyitottunk".

A másik tét ennél mélyebb kulturális problémát érintő kérdés – tette hozzá. Magyarázata szerint egész Európában nagy átalakulás folyik, számos kormány bevándorlókat hoz és segít Európába, és átalakítja Európának a hagyományos kulturális arculatát. "Szerintem a keresztény Európa végét szeretnék sokan látni, és úgy gondolják, ha a kulturális altalajt kicserélik, új népcsoportokat hoznak be milliószám, amelyek nem a keresztény kultúrából sarjadtak ki, akkor Európát az ő felfogásuk szerint átalakítják, és ez jobbá teszi Európát. Mi ezzel egyáltalán nem értünk egyet. Mi nem akarjuk, hogy Európát bevándorlókontinenssé alakítsák, Magyarországból pedig bevándorlóországot csináljanak."

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Kiemelte: azért fontos, hogy a külhoni magyarok is szavazzanak, "mert összetartozunk".

Orbán Viktor hétfőn Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel közösen adta át a felújított szabadkai zsinagógát. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy ennek aktuális üzenete is van, hiszen ma Nyugat-Európában nem szoktak zsinagógákat vagy akár keresztény templomokat átadni, sőt inkább elbontják azokat, és a zsidó közösségek gyakran menekülnek Izraelbe.

A zsinagóga átadásnak tehát az is az üzenete, hogy "mi kitartunk amellett az Európa mellett, amelynek az Ótestamentum is és az Újtestamentum is, a zsidóság és a kereszténység is a része". "Ebből a kultúrából nőtt ki az az Európa, amely nekünk fontos, és mi ebben az Európában szeretnénk élni" – hangsúlyozta. Közép-Európa – amelyhez a miniszterelnök szerint Szerbia is tartozik – ennek a régi, klasszikus Európának a fenntartásában, megújításában érdekelt, "és semmiképpen nem akarjuk ezt feladni, ragaszkodunk hozzá". Rámutatott, hogy a keresztény kultúra két nagyon erős pillérre épül: nem tűri el az antiszemitizmust és tiszteli a nőket. A modern kori népvándorlás, az iszlám európai terjeszkedése pedig éppen ezeket kérdőjelezi meg.

A kiemelkedően jó magyar-szerb kapcsolatokkal összefüggésben rámutatott, hogy ez a két ország vezető politikusainak személyétől is függ, így például Aleksandar Vucictól, ugyanakkor "van a levegőben egy hangulat, egy szerb-magyar egymásra utaltsági érzés". Magyarország úgy gondolja, hogy "Európának szüksége van a szerbekre, tehát Szerbia egy nagy potenciál, Szerbia egy lehetőség, Szerbia hozzáadott érték lehet az Európai Unió számára, nem egy feladat, nem egy akadály, nem erőforrást von el, hanem inkább hozzáad, és ma az Európai Unió fejlődése éppen megtorpanófélben van, és nekünk most új energiákra, új népekre, új gondolkodásokra is szükségünk van, és Szerbia itt az első számú jelölt. Szerbiának már benne kellene lennie az Európai Unióban."

Leszögezte, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program az elmúlt nyolc év nagy büszkeségre okot adó programja. Amikor lehetőség volt arra, hogy az anyaország már gazdaságilag is támogassa a határon túliakat, akkor a vajdaságiak voltak az elsők, akik szinte kész programmal álltak elő – magyarázta. Ugyanakkor véleménye szerint a szerb-magyar viszonyrendszernek is egyre meghatározóbb eleme lesz majd a gazdasági együttműködés, mert a szerbek is felerősödnek, és sok jó dolgot lehet majd együtt véghez vinni.

(MTI)