Ezt jelzi, hogy az unió legerősebb politikai csoportosulása, az Európai Néppárt legutóbbi, novemberi választmányi ülésén már olyan stratégiai határozatot fogadott el, amely egyértelműen szembemegy az Európai Bizottság álláspontjával, sőt, a néppárti határozat legfőbb elemei az Orbán Viktor által idén áprilisban közzétett "Schengen 2.0" elnevezésű javaslaton alapszanak.

Az Alapjogokért Központ rámutatott, az egyezések közül a legjelentősebbek:

• a külső határok védelmére vonatkozó javaslat,
• az unión kívüli úgynevezett "hotspotok" felállításának terve,
• valamint a migrációs krízis helyben, a problémák gyökerénél történő kezelésére vonatkozó elképzelés.

Mint kifejtették, mindkét javaslat első helyen említi a külső, schengeni határok megvédésének fontosságát, amely az e határokkal rendelkező tagállamoknak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is.

Az illegális migránsokra vonatkozóan a dokumentumok kijelentik, hogy a menekültstátuszra nem jogosultakat mindenképpen vissza kell küldeni a biztonságos származási vagy tranzitországba. Azoknak a személyeknek pedig, akik a külső határokat már átlépték, szükséges a teljes körű azonosítása, illetve a fokozott és hatékony ellenőrzése.

Mivel nemcsak biztonsági kockázatokat rejt az európai polgárokra nézve, hanem a szociális rendszerek, illetve a jogállami működést is potenciálisan veszélyezteti – írták.

Rámutattak arra is, hogy a néppárti határozat követi a magyar kormányzati kezdeményezést abban a tekintetben is, hogy elengedhetetlennek tartja a harmadik országokkal való együttműködést a krízis enyhítése, végső soron pedig megoldása érdekében. Az Alapjogokért Központ közleménye szerint a néppárti határozat – összhangban a magyar javaslattal – hangsúlyozza azt is, hogy

Ezzel párhuzamosan pedig mindkét javaslatcsomag szükségesnek tekinti azt, hogy az ENSZ és az EU partnerei segítsék az uniót a terhek viselésében, mivel a kihívás olyan mértékű, hogy annak megoldásához a széles körű nemzetközi összefogás elengedhetetlen – írták.