Jobb külön-külön cselekedni, mint közösen tétlen maradni – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Európa kétsebességessé válásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy a migrációs válság háttérbe szorítja ezt az egyébként intenzíven zajló, jelentős vitát, amely hosszabb távon is hatással lesz az életünkre, miszerint az eurót használó tagállamok kiépíthetnek-e egy olyan szorosabb politikai rendszert, amely csak rájuk vonatkozna. Ezt nem is kétsebességesnek nevezné, hanem egy mag-Európa és egy gyűrű-Európa kialakulásának.

– válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi valósulhat meg az EU keretein belül a migrációs válság kezelésére létrehozandó támogatási alapból. Elmondása szerint csak a közleményekben repkednek nagy számok, a valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország 250-300 millió eurót költött a védekezésre, de csak 4-5 millió euró támogatást kapott az uniótól, azt is a rendszeresen járó pénzek részeként.

Nem tartja logikus álláspontnak Oroszország hibáztatását a bevándorlási válság előidézésében a miniszterelnök, mivel a migránsok már jóval az orosz bombázások előtt özönlöttek Európa felé – reagált a kormányfő a NATO európai főparancsnokságát vezető amerikai tábornok felvetésére.

– mutatott rá Orbán Viktor a helyzet abszurditására, de ugyanakkor világossá tette, hogy ebben nem fogjuk Európát követni: Magyarországra se terrorista, se bűnöző, se gazdasági migráns nem léphet be ellenőrzés nélkül.

Érthetetlen, hogy Görögország miért engedte és küldte ellenőrzés nélkül Európa nyakára bevándorlók milliót, megsértve ezzel a schengeni megállapodást – mondta Orbán Viktor. Mégis valakik, például a németek, folyamatosan megvédték Athén politikáját.

Magyarország támogatja a Törökországgal kötött szerződést, de kevesli azt – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint nincs jól, hogy egy 500 milliós kontinensként

Arra a felvetésre, hogy az EU-ban nem értik, miért van szükség a kvótákról szóló magyar népszavazásra, Orbán Viktor azt felelte: "értik ők, csak úgy tesznek, mintha nem értenék." 

– vázolta fel az európai helyzetet a miniszterelnök, aki világossá tette: Magyarország az utóbbit képviseli. A kérdés ugyanis az, hogy a népakarattal szemben meg lehet-e változtatni egy elvont, magasabb rendű eszmény nevében egy nemzet jövőjét, összetételét, kultúráját, közbiztonsági helyzetét. A demokratikus álláspont, amely egyben a magyar álláspont, azt vallja, hogy ilyen jelentőségű kérdésekben az embereknek kell dönteniük.

Nagyon mélyről indult a magyar film 2010-ben, és nagyon nehéz volt rendet tenni – mondta Orbán Viktor a Saul fia Oscar-díja kapcsán. Mára a hazai filmipar több mint 130 nemzetközi elismerést kapott, ezek közül emelkedik ki a Saul fia sikere. A miniszterelnök kiemelte Andy Vajnát, aki szerint az egyik legbátrabb magyar, amiért felvállalta ezt a sok éves harcot.