A migráció problémája a következő években is meghatározza a kormányzat stratégiáját – nyilatkozta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

Az Európai Unió migrációval kapcsolatos terveinek, döntéseinek komoly kihatása van hazánkra, és az EU-ban – ahol a szuverenitásunk egy részét a többi tagállammal közösen gyakoroljuk – egy nagyon komoly, késhegyre menő vita zajlik éppen arról, hogy mi is legyen az uniós válasz a közelmúlt és a jövő migrációs kihívásaira. Ebben a kérdésben Magyarországnak nagyon markáns véleménye van, aminek a képviseletében a Miniszterelnökségnek is kiemelt feladata lesz – mondta Orbán Balázs az Origo.hu-nak adott interjúban.

Szavai szerint a 2018-ban mindenki által ismert EU és a 2022-ben, ennek a kormányzati ciklusnak a végén létező EU komoly pontokon fog eltérni egymástól. De az csupán a következő években fog eldőlni, hogy a változások milyen mélységűek és irányúak lesznek. Így a következő évek egyik legfontosabb feladata az ezzel összefüggő magyar érdekek feltérképezése, megjelenítése és képviselete – húzta alá. 

– fogalmazott az interjúban, kiemelve, hogy az unióval összefüggésben jelen pillanatban nem lehet beállt, stabil egyensúlyi állapotról beszélni. Az erőviszonyok folyamatosan változnak. Példaként említette az unió jövőjével kapcsolatos vitákat, a Brexit-tárgyalásokat, a következő költségvetési ciklussal kapcsolatos vitákat, a migrációs, a mezőgazdasági vagy a kohéziós politikával kapcsolatos tárgyalásokat.

Orbán Balázs az interjúban a Kúria által érvénytelenített levélszavazatokról és az elveszett plusz Fidesz-mandátumról azt mondta, hogy nagyon súlyosnak látja az ügyet, a levélszavazatokkal összefüggésben a Kúria egy olyan plusz követelményt állapított meg, amely a választási eljárási törvényben nem szerepel. Véleménye szerint nem probléma, hogy az üggyel kapcsolatos közéleti diskurzus elindult. Orbán Balázs szerint pár ponton érdemes lehet finomítani a választási eljárás szabályain is, de erről majd az új Országgyűlésnek a feladata lesz dönteni.

Beszélt arról is, hogy a parlamenti államtitkári, illetve miniszterhelyettesi feladata a miniszter személyéhez kapcsolódó helyettesi funkciót jelenti. A stratégiai államtitkári feladata pedig ahhoz kapcsolódik, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz a kormányüléseket előkészítő egyik legfontosabb szervezet, a stratégiai kabinet vezetője. Az ott folyó kormányzati döntés-előkészítő munkát kell stratégiai szempontból az általa vezetett szervezeti egységnek támogatnia, és a felmerülő igények szerint elemzéseket, háttéranyagokat, stratégiákat készítenie.

A tervek szerint még egy fontos területtel kapcsolatban lesz feladata: a kormány egyes kiemelt feladatok ellátására kormánybiztosokat nevezhet ki, és előreláthatóan a feladatuk lesz valamennyi kormánybiztos tevékenységének az összehangolása – tette hozzá.