A kormányfő hétfői napirend előtti parlamenti felszólalásában ismertette a hétvégi brüsszeli találkozó eredményeit. Orbán Viktor helyzetértékelésében kiemelte: az EU-csúcsnak messzeható következményei vannak, hiszen a britek az Európai Unió lényegét érintő kérdések vizsgálatát kezdeményezték. Reformjavaslataik célja, hogy szerződés-módosítás nélkül erősítsék az uniót; ezt a versenyképesség növelésével, a bürokrácia csökkentésével és a nemzeti parlamentek szerepének növelésével akarják elérni, csökkentve egyúttal Brüsszel lopakodó befolyásszerzését is.

A britek szociális juttatásokat érintő javaslatait is a közép-európai érdekek védelmét szem előtt tartva sikerült elfogadni. A szabad munkavállalás joga továbbra is kiterjed az egész EU területére. Sikerült megvédeni azt az elvet is, hogy bármelyik uniós tagállamban dolgozó, ott járulékot fizető állampolgár szociális ellátásokhoz való hozzáférését korlátozni nem lehet.

A miniszterelnök szerint a "magyar virtus" nem lett volna elegendő az elért eredményekhez, kellett, hogy visegrádi országok végig közös álláspontot képviseljenek. Ez a közös fellépés a migrációval kapcsolatos kérdésekben is eredményre vezetett, hiszen most először fogadták el érvényesnek egész Európára nézve a magyar megközelítést és a jelölték meg fontosnak a magyar kormány által szorgalmazott teendőket.

Elsőrendű feladat lett a külső határok védelme, a schengeni szabályok betartása érdekében pedig minden tagországnak meg kell tennie minden tőle telhetőt. Ezzel – és azzal, hogy mostanra a nyugat-balkáni országok kormányai és Ausztria is a józan ész útjára lépett – Magyarország déli határainak védelme is könnyebbé vált.

A kormányfő a következő hetek legfontosabb feladatának a következő, előrehozott EU-csúcsra való felkészülést, illetve az ott várható újabb brüsszeli támadás kivédését jelölte meg. Beszámolója szerint ugyanis nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz, emiatt a közép-európai országokon is óriási a nyomás. Brüsszel most azt tervezi, hogy a Magyarország által az első pillanattól fogva ellenzett kötelező betelepítési kvótára vonatkozó egyedi döntést állandó elvvé, mintegy menekültügyi mechanizmussá alakítja, ezt az ötletét pedig legyömöszöli a közép-európai tagállamok torkán is.

Ennek az lenne az eredménye, hogy az eddig elhibázott bevándorláspolitikát folytató országok állandóan beszállítanák azokat a migránsokat Magyarországra, akiket Magyarország nem akar befogadni és a déli határnál fel is tartóztat. A terv ugyanis az, hogy a menedékkérőket befogadó országok kötelező jelleggel szétoszthatnák a területükre érkező bevándorlókat azokba az országokba is, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni. Mindennek alapját az elosztási mechanizmus adná, amelyet Magyarország már megtámadott az Európai Bíróságon.