Orbán: „az illiberális politika értelme a keresztény szabadság”
2019.07.27. 12:34
Orbán Viktor miniszterelnök harmincadik alkalommal tartott előadást Tusnádfürdőn, az idén jubileumi 30. Tusványoson.
Egyetlen szóban összefoglalva: Megtiszteltetés. Megtiszteltetés, hogy harminc éven keresztül itt lehettem, hogy Tőkés László mellett szólalhattam meg
– kezdte előadását Orbán Viktor.
A miniszterelnök egy mondatban foglalta össze az elmúlt 30 évet:
Az a jó, hogy ez a 30 év mögöttünk van és nem előttünk.
Majd hozzátette: az elmúlt 30 évben úgy kellett építkezni, hogy folyamatosan harcolni kellett: szocialista tervgazdálkodás helyett piacgazdaságot építeni, egypártrendszerből többpártrendszert, és megvívni a békés demokratikus harcokat a kommunizmus utódcsapataival.
Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni
– emelte ki Orbán Viktor, majd hozzátette: az ország önrendelkezését visszaszerezték, és a határokat is megvédték a migrációval szemben. Rámutatott: nemzedékük történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem volt eddig is, és igazságtalanul nehéz küzdelem lesz ezután is – értékelt.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben rájöttek arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem „az időben benne” a saját életünknek kell értelmet adni. Hozzátette: ez nem csak egyénenként, hanem nemzedékenként is igaz, a nemzedékünk életének kell értelmet adni.
A miniszterelnök szerint Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. Kijelentette: bonyolult manőverek eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az Európai Bizottság élére, és azt, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottságnak ezután a szerződések őreként kell viselkednie.
Abba kell hagynia a politikai aktivizmust. Nem politikai testület, nem dolga, hogy programja legyen, és nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben
– jelentette ki.
Ha jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésünk, 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is
– mondta Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta: az akcióterveknek a versenyképességet kell javítaniuk.
A miniszterelnök a közeljövőről szólva kitért rá: Magyarországnak lesznek csatái jogállamisági kérdésekben is, „ide jó idegek kellenek” azért, hogy „ne nevessük el magunkat”, és ezzel „ne sértsük meg partnereinket”.
További fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz és a KDNP tagságával az Európai Néppártban (EPP):
Erre egyelőre várni kell, hogy az EPP-ben tisztuljon a helyzet, a néppárt eldöntse, milyen jövőt szán magának, és erre az EPP őszi kongresszusán kerülhet sor
– vélekedett.
A tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket fenn kell tartani, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis demokrácia igen, liberalizmus nem
– jelentette ki Orbán Viktor, aki kiemelte: amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszoltuk, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni.
Újragondoltuk, új elvi alapokra helyeztük a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát
– mutatott rá. Közölte: a liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra, és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja – sorolta a miniszterelnök.
Magyarországon létrejött egy illiberális állam, egy valódi állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam
– jelentette ki a miniszterelnök, aki előadásában rámutatott: az a tétel, hogy minden demokrácia szükségszerűen liberális és a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie, egész egyszerűen nem igaz.
Hozzátette: a liberális demokrácia addig volt életképes, amíg a keresztény alapjait el nem hagyta. Addig, amíg a személyes szabadságot és a tulajdont védte jótékony hatással volt az emberiségre. Ugyanakkor amikor elkezdte felszámolni azokat a kötelékeket, amelyek az embert a valósághoz élethez kötik, megkérdőjelezte a nemi identitást, leértékelte a vallási identitást, fölöslegesnek minősítette a nemzeti kötődést, tartalma radikálisan megváltozott – fejtette ki a miniszterelnök, aki kiemelte: a mögöttük hagyott 20, 30 évnek Európában ez a korszelleme. Orbán Viktor szerint a globális elit, élén Soros Györggyel az emberi személyes kapcsolatokat a laza üzleti kapcsolatok szintjére akarja lezülleszteni.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy amikor támadják, kritizálják őket a liberális demokrácia hívei, akkor nem vitatkoznak, hanem a gyűlölet szól a bírálókból.
A miniszterelnök szerint az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság.
A keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek.
Kijelentette: „az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, és a liberális internacionalizmussal”. Megjegyezte: „a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze”.
Orbán Viktor előadása végén a kérdésekre adott válaszok után a következő mondattal zárta beszédét:
Győzni fogunk mindenhol, Magyarországon, Erdélyben és az Európai Unióban, csak ne féljetek!