Orbán Viktor az osztrák kancellárral együtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar-szerb határ megvédése érdekében az első lépés megtörtént azzal, hogy Ausztria húsz embert küld a határ védelmére. Magyarország azt kérte Ausztriától, hogy vizsgálja meg az együttműködés folytatásának lehetőségét, a határra kiküldött emberek számának nagyságrendekkel való növelését.

A magyar kormányfő azt mondta, a migráció kérdését tekintve a két ország különböző helyzetben van, Magyarország a nemzetközi jog "hibátlan és szó szerinti" betartásában érdekelt.

Magyarország minden olyan migránst, aki itt lépett be először az EU-ba, azt a nemzetközi szerződéseknek megfelelően az osztrák-magyar határon visszaveszi és azonnal tovább is szállítja oda, ahonnan jött. Hozzátette: erre azért van lehetőség, mert a migránsok visszaadásáról Magyarországnak szerződése van a nyugat-balkáni országokkal.

Jelezte azt is, hogy Magyarország a magyar-szerb határt "légmentesen" lezárta, az ország területén illegálisan senki sem tartózkodhat, ezt a büntető törvénykönyv nem teszi lehetővé. Ezért illegálisan Magyarországra érkezett ember nem is tud Ausztriába távozni - mutatott rá, megjegyezve: nyolcezer katona és rendőr dolgozik a határon.

Ha fent tudják tartani az eddigi gyakorlatot, akkor Ausztriát is meg tudják védeni az illegális bevándorlóktól.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azzal magyarázta, hogy mégis csak távoznak Magyarországról migránsok Ausztriába, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, a zárt menekülttáborokat fel kell oszlatni, és nyitottá kell alakítani azokat.

Ha lehetőség lenne zárt táborokban "állomásoztatni" a migránsokat a menekültügyi eljárásuk lezárultáig, akkor egyetlen ember sem menne Magyarországról Ausztriába.

A magyar miniszterelnök azt mondta, a kancellárral az egész migránsügyről a legnagyobb nyíltsággal és őszinteséggel beszéltek.

Egy kérdésre válaszolva megerősítette korábbi álláspontját, miszerint nem megoldásnak, hanem problémának tartja a migrációt.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva közölte: Magyarországon ma is dolgoznak civil szervezetek, a kormány támogatja is őket, hogy jól végezhessék a munkájukat. Azonban problémák nem Magyarország területén vannak, és nem is a magyar-szerb határ magyar oldalán. Ott, ahol igazán szükség van a civil szervezetek segítségére, az a szerb területeken várakozók közössége, jelenleg 600-1000 ember vár arra, hogy Magyarországra beengedjék őket.

Hangsúlyozta: "a magyar beengedési politika" lényege, hogy mindig csak annyi embert engednek be, akiknek az ellenőrzését le tudják folytatni. A magyar felfogás szerint "minden egyes migráns közbiztonsági és terrorkockázatot jelent", és annak megállapítása, hogy mekkora ez a kockázat, vagy hogy van-e egyáltalán, hosszú időt vesz igénybe, sok hónapos ellenőrzés kell.

A kormányfő együttérzését fejezte ki a keddi franciaországi áldozatok hozzátartozóiknak.

– mondta Orbán Viktor.

A magyar kormányfő az osztrák kancellárral folytatott megbeszélését nagyon eredményesnek értékelte, úgy látta, hogy a két ország kapcsolatainak történelmi, gazdasági és földrajzi alapjai mellett megszilárdították azokat a politikai alapokat is, amelyek egy új fejezethez szükségesek.

A miniszterelnök elmondta, Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere; háromezer osztrák cég működik Magyarországon, hetvenezer munkahelyet tartanak fent, így négytagú családdal számolva majdnem 300 ezer magyar ember kenyerét biztosítják.

Közölte, egyetértettek abban, hogy kiemelt témaként kezelik a digitalizációs technológiák meghonosítását és a gazdaság modernizálását, külön hangsúlyt kapnak a vasúti együttműködések, folytatódik az új határátkelők megnyitása.

Beszámolt arról is, hogy az Eximbank 500 millió forintos hitelkeretet nyitott, hogy támogassa a magyar-osztrák cégek együttműködését.

Egy Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt támogatását firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta,

Kifejtette, hogy az egyik politika támogatja a migrációt, a másik ellenzi, az egyik a külpolitikában a demokráciaépítést tekinti fontosnak, a másik ellenzi.

Magyarország ellenzi a demokráciaexportot és a migrációt, ez világossá teszi, mi Magyarország érdeke, anélkül, hogy be akarna avatkozni abba a kérdésbe, ki lesz az Egyesült Államok elnöke, mert ez kizárólag az amerikaiakra tartozik - szögezte le.

Az osztrák kancellárt hallgatva vannak olyan felvetések osztrák részről, amit magáénak érez – jegyezte meg a Orbán Viktor arra utalva, hogy Christian Kern szerint egyetlen dolgot lehet tanulni Donald Trumptól, azt, hogy "az ember férfi létére sohase fesse be a haját".

Jó úton haladunk, sikerülni fog új fejezetet nyitni a magyar-osztrák kapcsolatokban az átláthatóbb, jobb együttműködésért – mondta Christian Kern osztrák kancellár.

A kancellár kiemelte: a munkamegbeszélés fő témája természetesen a migráció volt.

Ausztria hamarosan 20 rendőrt küld a határvédelem támogatására a magyar-szerb határszakaszra. Ez az első lépés, majd egy szakértői bizottság tisztázza, hogy Ausztria részéről hogyan lehet fokozni ezt a segítségnyújtást.

A kancellár szerint Magyarország kész arra, hogy visszafogadja azokat, akik itt léptek be először az EU területére, és visszajuttatja őket a származási országaikba, ami elsősorban Koszovót és Albániát jelenti. A magyar álláspont világos: az első belépés elvének kell érvényesülnie, vagyis akik Görögországban léptek először az unió területére, azokat oda kell visszavinni. Hozzátette: ebben az ügyben vita folyik Magyarország és az Európai Bizottság között, és Ausztriának is fontos e kérdés tisztázása.

Kifejtette: szó volt arról is, hogy civil szervezeteket is bevonnának a segítségnyújtásba, főként azzal kapcsolatban, ami jelenleg a szerb-magyar határnál, szerb területen történik, hiszen ezért felelősséget viselnek. A szerb kormányt is be kell vonni a helyzet rendezésébe - vélekedett.

Mint mondta, az Igazságügyi Minisztérium Bécs rendelkezésére bocsát iratokat a határőrizettel kapcsolatban, hogy alaposan megvizsgálhassák a magyar álláspontot.

Christian Kern úgy látja, ha megvalósítják mindazt, amiben most megállapodtak, augusztus végén, szeptemberben már lehet látni, hogy eredményesek-e az intézkedések, sikerül-e csökkenteni a bevándorlást, ami lehetővé teheti a további támogatás nyújtását Magyarországnak. Ehhez az kell, hogy stabilizálják vagy csökkentsék a jelenlegi belépési számokat Ausztriába - mondta. Hozzáfűzte: optimista azt illetően, hogy az intézkedések elegendők lesznek a bevándorlás csökkentésére.

Ugyanakkor Ausztriában vita folyik arról, mit tegyenek, ha nem elegendők a jelenlegi lépések, és a határőrizet erősítése is felmerült. Úgy vélte, ez azonban nagyon problematikus kérdés, mert rengeteg gazdasági szál fonja össze a két országot. Ausztriának mindenesetre nem elsődleges célja lezárni a magyar-osztrák határt – hangoztatta.

Az osztrák kancellár kérdésre közölte: a magyar-szerb határszakaszon foganatosított intézkedések hatására jelentősen csökkent a bevándorlás Ausztriába és Németországba, e két ország "profitált" ezekből a lépésekből. Ausztriának éppen ezért támogatást is kell nyújtania ezekhez az intézkedésekhez, és ezért visel felelősséget mindazért, ami szerb területen, a magyar határ előtt történik - mutatott rá.

Szintén kérdésre elmondta: szörnyű, ami ma Franciaországban történt, és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. (A franciaországi Saint-Etienne-du-Rouvray településen öt embert - egy papot, két apácát és két hívőt - ejtett túszul a két támadó. A 84 éves papnak elvágták a torkát, egy további túszt súlyosan megsebesítettek az elkövetők, akiket a rendőrség agyonlőtt.) Az elmúlt tizennégy nap eseményeit vizsgálva fontos figyelni az összefüggésekre, és lényeges, hogy vitát folytassanak arról, miként lehet megakadályozni, hogy emberek annyira eltávolodjanak a társadalomtól, hogy ilyen borzalmas tettekre legyenek képesek.

Christian Kern arról is beszélt, hogy gazdasági kérdésekről is szó volt a tárgyaláson, Magyarország ugyanis az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztriának, intenzív gazdasági kapcsolatok és sok projekt kapcsolja össze a két országot. Meg kell vizsgálni több határátkelő nyitásának a lehetőségét - tette hozzá.

Az osztrák kancellár közölte: az EU bővítéséről is szó volt, és megegyeztek, hogy van értelme perspektívát kínáló politikát folytatni a Nyugat-Balkán esetében.

(MTI)