• minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgál a kormány
• a vendégmunkások tartózkodási rendjét jogszabályok szabályozzák
• a béremelésről a munkavállalókkal kell megállapodni
• a Kehi soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathat
• a kormány zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben
• a szaúdi üzletember magyarországi tevékenysége nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot

A letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kapott kérdést a Orbán Viktor a jobbikos Mirkóczki Ádámtól, aki a kötvényeket vásárlók biztonsági kockázatát firtatta. A miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély, és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon „le volt értékelve”, nem jutott külföldi forrásokhoz.

Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak.

Mirkóczki Ádám úgy vélekedett, hogy egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Orbán Viktor viszontválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor „keressenek más tárgyat.” Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.

Szél Bernadett, az LMP politikusa sajtóhíreket idézve fordult a miniszterelnökhöz, szerinte Jászfényszarun megindult a vendégmunkások szervezett betelepítése Ukrajnából, ezt a közelmúltban könnyített szabályok lehetővé teszik, vádja szerint ezzel a lépéssel a kormány az olcsóbb munkaerőben érdekelt multinacionális cégek mellé állt.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a vendégmunkások tartózkodási rendjét jogszabályok szabályozzák és kérte, ha ezek érdeklik a képviselőt, akkor tanulmányozza őket. A bérekkel kapcsolatban közölte: vannak, akik közvetlenül a kormány alkalmazásában állnak, és kérésre átadja azt a listát, amely az ő béremeléseiket tartalmazza.

A piaci bérek szabályozásával kapcsolatban közölte: a munkavállalókkal kell megállapodni a béremelésről, mert nem akarnak olyan emelést, amelynek munkahely-megszüntetés a következménye. Ezért csak olyan béremelésre kerülhet sor, amelyet a munkaadók támogatnak, el tudnak fogadni – tette hozzá.

Szél Bernadett azt kérdezte: egyetért-e azzal, hogy a munkaerőhiányt leépítésekkel kell orvosolni a közszférában.

Orbán Viktor azt mondta: a vendégmunkások és a betelepítés között semmilyen összefüggés nincs, majd felhívta a figyelmet: az LMP európai parlamenti képviselője azt mondta, pártja csak a kvótarendszer bevezetésével tudja elképzelni a válság megoldását.

„A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve. Ezen kívül soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathatnak, méghozzá úgy, hogy minden esetben a kormány, a miniszterelnök vagy a hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el – tette hozzá. Minden ügyben, ahol vizsgálat zajlik ezt az eljárásrendet követik” – mondta el Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben Kunhalmi Ágnesnek adott válaszában, majd arra kérte az MSZP-s képviselőt, hogy ezt a jogot se a kormánytól, se tőle ne vitassa el.

Az azonnali kérdések sorát nyitó Kunhalmi Ágnes témája a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szembeni vizsgálatok voltak.

Az MSZP-s képviselő még egy 2015-ös, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelenő interjúval hozakodott elő, amelyben arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek működését taglaló beszéde után hatósági eljárás indult az egyik érintett ellen, a kormányfő azt a választ adta, hogy „most hallom először.” Kunhalmi – aki szerint az ellenzéki képviselő szerint ugyanúgy zaklatják a demokratikus ellenzéket, mint tették ezt a Kádár rendszerben – itt ellentmondást vélt felfedezni.

Orbán Viktor miniszterelnök viszont arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést.

Hadházy Ákos (LMP) azt kifogásolta, hogy három dél-békési település is ugyanazt a céget hívta meg egészségügyi szűrések lebonyolítására 16 millió forint értékben. Felvetette, hogy két település fideszes képviselője, Simonka György és Varga Gábor egymás mellett ül a parlamentben, akik szerinte összebeszélhettek az ügyben.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt hangoztatta: a kormány zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben és mindent megtesz, hogy ennek érvényt szerezzen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ülésrendet nem ő szabja meg, nem tudja a képviselőket „szétültetni.” Arra kérte az ellenzéki politikust, hogy ha tudomása van bármi összejátszásról, tegye meg a bejelentéseket, és a hatóságok ki fogják vizsgálni.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel való kapcsolatairól kérdezte Orbán Viktort.

A miniszterelnök jelezte: Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján ő és is a szaúdi üzletember is ott volt. A kormány megvizsgálta a férfi magyarországi tevékenységét és az a magyar törvényeknek megfelel, nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot. Orbán Viktor azt mondta, szerinte „a szóban forgó személy” körüli ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Hozzátette: beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, senki sem kérte az elfogását. Ha valakit keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon úgy, hogy közben többször megfordul Európában? – tette fel a kérdést.

(MTI)