Orbán: A jövevényektõl is elvárjuk a törvények betartását
2016.06.09. 13:28
A kormányfő a rendezvényen arról beszélt, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a törvényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben, a rendezett országok ugyanis versenyelőnyhöz juthatnak. A rend jelentősége ugyanakkor hatalmi szempontból is nőni fog, hiszen
akkor tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi a hangsúlyt.
Magyarán az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a gazdasági sikerekkel többé nem legitimálhatók az európai hatalmak. Így a kontinens sok más részével szemben
Közép-Európában a következő években is folyamatos gazdasági növekedés várható."
Orbán Viktor azt is mondta, hogy ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. Ezért "önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér" - fogalmazott az ügyészek előtt, akiknek munkájának értéke szerinte a következő időszakban nőni fog, hiszen az ügyészek tevékenysége nélkül az emberek nem élhetnének jogállamban.
A témára kitérve a kormányfő azt mondta, népvándorlás időszakában a törvények uralma különösen fontos. Szerinte az illegális migráció nyomán kialakult egy "moralizáló diskurzus" Európában, ami súlyos kihívások elé állítja az európai jogrendszert. A magyar kormány viszont a kezdetektől hangsúlyozza:
a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását. [...] Aki már érkezése pillanatában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozásunkkor törvényt sért, az nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra."
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy korábban tabu volt Magyarországon például a bírói ítéletek politikai támadása, ma azonban ez már egyáltalán nem szokatlan. Megjegyezte, az 1990-es években az is tabusértés lett volna, ha egy képviselő egy konkrét ügyben megtámadja a parlamentben az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt.
Ezzel szemben ma már teljesen bevett gyakorlat - folytatta -, hogy magát a legfőbb ügyészt vagy folyamatban lévő ügyeket politikai diskurzus tárgyává tesznek. A kormányfő szerint együtt kell élni ezzel a helyzettel, ugyanakkor az ügyészeket arra kérte, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat. Kizárólag a saját lelkiismeretükre és a vonatkozó törvényekre hallgassanak, ne engedjék, hogy
bármifajta nadrágszár- vagy zakóujjrángatás" eltérítse önöket az esküjüktől."
Az ügyészi életpálya kérdésében azt mondta, a gazdaság teljesítményével összhangban a kormány törekedni fog arra, hogy az ügyészek bérrendszere "méltó és igazságos" legyen.
Továbbá hozzátette, hogy
az ügyészség intézményi függetlensége a jogállamiság egyik garanciája Magyarországon.
E függetlenség természetesen nem azt jelenti, hogy "külön bolygón élünk", egymástól elszigetelve, ahogyan azt sem, hogy "minden szervezet azt csinál, amit akar". Az alkotmányos értelemben vett függetlenség a közjó érdekében végzett közös szolgálatot jelenti - fejtegette.
Beszédében a kormányfő több olyan adatot is idézett, amelyek szerinte a közbiztonság és a jogrend megerősítése érdekében folytatott együttműködés eredményei is. A regisztrált bűncselekmények száma
- a 2010-es 436 ezerről 2014-re 329 ezerre csökkent,
- ez idő alatt a regisztrált elkövetők száma 129 ezerről 108 ezerre mérséklődött,
- a büntetett előéletű elkövetők száma 2010 és 2014 között 34 ezerről 23 ezerre esett vissza.
Megemlítette végül, hogy az új alkotmány mellett a nagy törvénykönyvek is megújultak az elmúlt években, egyúttal jelezte, hogy a következő egy-másfél évben az új eljárásjogi törvények ugyancsak megszületnek.
(MTI)