Varga Mihály a 2018-as büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitva azt mondta: a polgári kormány továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés ösztönzése, a családok európai viszonylatban is példaértékű támogatása, valamint Magyarország külső és belső biztonságának erősítése mellett. 

Közölte: a kedvező fiskális és a reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően a költségvetés 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, 3 százalékos infláció mellett. Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése: az uniós módszertan szerinti adósságmutató 70,5 százalékra csökken, ami 1,5 százalékponttal lesz alacsonyabb a 2017. évinél.

Kiemelte: a migrációs nyomás kezelése továbbra is többletfeladatot jelent Magyarország számára, így az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében közbiztonságra 2017-hez képest 19 százalékkal több, összesen 514 milliárd forint forrás jut.

Közölte: az előre nem várt kockázatok kivédése, az évközi kormányzati döntések fedezetének biztosítása érdekében 60 milliárd forint áll rendelkezésre az Országvédelmi Alap és 110 milliárd forint az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatán, illetve költségvetési fejezetenként 35 milliárd forintos stabilitási tartalék erősíti a tartalékok rendszerét. Így összesen több mint 200 milliárd forint tartalékkal lehet számolni a következő évre.

A munkából élőkről szólva Varga Mihály elmondta: a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás alapján 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal nő majd, így a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat. Részletesen beszámolt az életpálya- és bérrendezési programok 2018-ban várható intézkedéseiről és jelezte, hogy 2018-ban a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenhet a folytatódó közmunkaprogramoknak, valamint a munkahelyteremtő intézkedéseknek köszönhetően.

Közölte: a jövőre is folytatódó célzott áfacsökkentések jelentős támogatást jelentenek minden magyar családnak, javítják a hazai termelők versenyképességét és hozzájárulnak a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. Felidézte: miután idén 5 százalékra csökkent a friss tej, a baromfi és a tojás áfája, 2018. január 1-jétől a halhús áfakulcsa is 5 százalék lesz, valamint tovább csökken az internet-hozzáférés és az éttermi szolgáltatás áfája a 2017. évi 18-ról jövőre szintén 5 százalékra.

Hangsúlyozta: az Európában továbbra is egyik legalacsonyabb, 15 százalék marad a személyi jövedelemadó kulcsa, így 2018-ra egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező kétgyermekes családnál éves szinten mintegy 240 ezer forint marad 2015-höz képest.

A vállalkozókat érintő tehercsökkentések közé sorolta, hogy az idei évhez képest további egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó, marad az egységesen 9 százalékos társasági adó, az egészségügyi hozzájárulás kulcsa – 2 százalékponttal – 20 százalékra csökken, a szociális hozzájárulási adó 22-ről 20 százalékra csökken, míg a kisüzemi sörfőzdék esetében 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz az a határ, ami alatt csak a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetni.

A családok támogatásáról szólva elmondta: 2018 januárjától összességében havi 35 ezer forintra nőhet a kétgyermekes családok adókedvezménye, így ők összesen már évi 420 ezer forint kedvezményt kaphatnak. Emellett – folytatta – 2018-ban is számíthatnak adókedvezményre az első házasok, az otthonteremtési programra még több forrás, 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre, illetve 2018-tól az állam biztosítja az első sikeres nyelvvizsga, valamint az első emelt szintű – most még térítésköteles – idegen nyelvből tett érettségi ingyenes megszerzését, továbbá a fiatalok első vezetői engedélyének ingyenes megszerzését.

Az uniós forrásokról szólva a miniszter elsődleges célnak nevezte, hogy 2018 végére Magyarország a támogatások teljes összegét leszerződje, nagyobb részét pedig már a kedvezményezettek részére ki is fizesse.

Közölte: a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad. A kormány megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, így az ellátások a 2018-ra tervezett infláció mértékével megegyezően, 3 százalékkal emelkednek majd – hangsúlyozta Varga Mihály. Megjegyezte: a nyugdíjak reálértéke 2010 óta több mint 10 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy a polgári kormány gyakorlatilag visszaadta a nyugdíjasoknak a szocialista kormányok által elvett 13. havi nyugdíj összegét. Kiemelte: 2018-ban az államháztartás egyenlegcéljának teljesülése esetén nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.

(MTI)