Szlávik János szerint ehhez az kell, hogy a magyar lakosság 60-80 százaléka oltott legyen. Mint mondta, a több mint 2,5 millió beoltott embernek „már van hatása a járványra”, ami nem jelenti azt, hogy az új fertőzöttségi esetszámok drámaian csökkennének, de valamelyest javulnak majd az adatok.

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy – ez látszik más országok példáján is – egy idő után lanyhulni kezd az oltási hajlandóság, amit oltásra buzdító kampányokkal lehet ellensúlyozni.

Ugyanakkor kiemelte, arra kell törekedni, hogy minél több ember oltva legyen, megerősítve bennük az oltások hatékonyságát, hiszen amíg a lakosság többsége nem lesz oltva, bizonyos szabályokat továbbra is be kell tartani, az emberek „nem érezhetik magukat szabadnak”.

Az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban elmondta, az Európai Gyógyszerügynökség valóban kapcsolatba hozta a vérrögképződést az oltással, de ezek ritka esetek voltak a beadott oltások számához viszonyítva. Hozzátette: az oltást továbbra is javasolja, hiszen annak előnyei jócskán meghaladják hátrányait.

Szlávik János elmondta, hogy folyamatos az idősek, a krónikus betegek, a kritikus infrastruktúrában és a köznevelésben dolgozók, valamint a pedagógusok oltása. Utóbbiakkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy minél többen élnek az oltás adta védettség lehetőségével.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus brit mutánsa egyre több fiatalt betegít meg, a tapasztalatok szerint 30-40 éves fiatalok kerülnek sokszor súlyos tünetekkel kórházba. Ez azt mutatja – tette hozzá -, hogy a fiataloknak is kérniük kell az oltást, hiszen ők is veszélyben vannak a fertőzéstől.