A választási eljárásról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet képviselője figyelemmel kísérje a választási szervek munkáját, a választási eljárás teljes menetét. A nemzetközi megfigyelő a többi között betekinthet a választási bizottságok irataiba, kérdést tehet fel a választási szervek tagjainak, felhívhatja figyelmüket a vélt rendellenességekre – írja az MTI.

Nem zavarhatja és nem befolyásolhatja azonban a választási eljárást, a választási szervek munkáját, és köteles tevékenységét pártatlanul végezni.

A nemzetközi megfigyelőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), amely a nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n folyamatosan közzé is teszi. Ott olvasható, hogy az NVI öt nemzetközi megfigyelőt már nyilvántartásba vett; a budapesti francia nagykövetség négy, a japán egy megfigyelőt jegyeztetett be.

Magyarország az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ-államokból. Az EBESZ internetes oldalán közölt jelentés szerint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) január 29. és február 1. között tárgyalt Budapesten, és a megbeszélések alapján arra jutottak, hogy – a 2014-es országgyűlési választásokhoz hasonlóan – korlátozott választási megfigyelési missziót küldenek az április 8-ai választásokra. Ez a jelentés szerint az alapcsapaton (core team) felül tíz, úgynevezett hosszú távú megfigyelőt jelent.

A 2014-es országgyűlési választás idején 23 szervezet, illetve intézmény 167 megfigyelője akkreditáltatta magát.