"Nemzeti tragédiánk a holokauszt"
Bokor Gábor
2017.04.09. 17:58
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen elmondta, hogy mi magyarok sosem feledhetjük el, ami történt, mert velünk történt.
A Terror Háza Múzeum előtt Bernovits Vilma vértanú hitoktatóra emlékeztek a politikusok. Rogán Antal elmondta, hogy a holokauszt idején voltak olyanok, akik idegen szolgálatba álltak és elárulták a magyar nemzetet, halálba küldték zsidó honfitársainkat, és ezzel megalázták az egész nemzetet.
Emlékezni kell a történtekre, hogy sose fordulhasson elő hasonló"
– mondta a politikus, aki szerint a mai magyar parlamenti képviselők között is vannak, akik néhány éve még listázni akarták a zsidókat és beleköptek a Duna-parti cipőkbe: Gyöngyösi Márton és Kulcsár Gergely.
Gyöngyösi felvetése újnáci gondolat, Kulcsár Gergely tette pedig újnáci cselekedet. Néven kell őket nevezni, mert jelenlétük az Országgyűlésben az áldozatok emlékéhez méltatlan és elfogadhatatlan"
– fogalmazott a miniszter, aki kifejtette, hogy egyetlen jóérzésű ember sem tűrheti el, hogy ők parlamenti képviselők maradjanak.
Rogán Antal beszédében szerepelt az is, hogy emlékezni kell azokra, akiket embertelen módon vesztettünk el a magyarokat sem kímélő vészkorszakban, és az életerős közösségek sosem felejtenek, akarnak és mernek emlékezni arra is, ami nehéz, amire emberi ésszel nincs magyarázat.
A 20. század vészterhes század volt, amelyből kiemelkednek a holokauszt borzalmai, ez a mai napig velünk élő tragédia"
– mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
Rogán Antal szerint el kell mondani, ami történt, mert ami mára történelemmé vált, az egykor véres valóság volt. A holokauszt áldozatai közül minden tizedik magyar volt, azokat vitték el, akik az ország javát keresték, ártatlan embereket tettek bűnbakká és öltek meg.
Szembe kell nézni a teljes igazsággal, így bármilyen nehéz, ki kell mondani, hogy az akkori magyar állam nem tudta megvédeni polgárait, és erre nem mentség, hogy Európa más országaiban is így történt. Sok hétköznapi magyar vált hőssé a vérzivataros időkben, sokan védték üldözött honfitársainkat"
– vélekedett a politikus, aki kiemelte, hogy ők mentették meg az esélyt a nemzetnek a háború utáni talpra álláshoz, példát mutattak, reményt és erőt adtak mindenkinek a folytatáshoz, bizonyítva, hogy nincs olyan sötét és gonosz erő, amely ne lenne legyőzhető.
A megemlékezésen ott volt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője, aki szerint manapság egyre több a holokauszt megemlékezés.
Azt gondolnánk, hogy ennek pozitív hatással kell járnia a közgondolkodásra. Azonban a Tett és Védelem Alapítvány által megrendelt közvélemény-kutatások alapján 2006-2016 között 9-ről 19 százalékra nőtt a holokauszttagadó nézeteket vallók száma. Úgy látom a közbeszédben nem annak kell szerepet kapnia, hogy méricskéljük, kinek nagyobb a fájdalma, vagy kinek a bűne nagyobb"
– mondta a vezető, aki szerint meg kell haladni azt is, hogy a megemlékezések gyakran megtelnek ürességtől kongó szólamokkal, sokszor ismételt kijelentésekkel, amelyek nem késztetnek elgondolkodásra.
A holokauszt emléke mindenkinek fontos, azért emlékezünk, mert az emlékezésnek mindenki lelkére pozitív hatással kell lennie"
– vélekedett Köves.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte. hogy tíz éve emlékeznek szabadtéri koncerttel a múzeum előtt a holokauszt áldozataira, évről évre közös emlékezéssel óvják a jelent és a jövőt.
Az emlékezéssel válik el a lényeges a lényegtelentől, mert csak arra tudunk emlékezni, ami valóban megérint minket. Megtörtént, aminek nem lett volna szabad, és a józanságot őrző közösségek mindig tudták, hogy ami történt, az tagadása mindannak, amire hazánk és Európa épül, és amire büszkék lehetünk"
– mondta az intézmény vezetője, aki szerint Magyarországon kimondtuk a bűnösök nevét, történelmi igazságot szolgáltattunk, de talán kevés figyelem jut azokra az életpályákra, amelyek követésre méltó példát adhatnak.
Ilyen Bernovits Vilmáé, akinek erkölcsi tartása mindig irányt mutat, akire büszkék lehetünk"
– fogalmazott.
Bernovits Vilma (1901-1944) vértanú hitoktató a fővárosi gettók felállítása után rendszeresen szállított élelmiszert, ruhaneműt és igazoló okmányokat a rászorulóknak. Segítségének köszönhetően sokan menekültek meg a nyilasok elől. 1944 decemberében a nyilasok Salkaházi Sárával, a Szociális Testvérek Társasága nővérével együtt elhurcolták, és feltehetően még aznap meggyilkolták őket a pesti Duna-parton.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
