Orbán Viktor szerint nemzeti egység kell majd az eurózónához való csatlakozáshoz.

Az elmúlt fél évben nem könnyű körülmények között sikerült megállnia a helyét a magyar diplomáciai karnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nagyköveti értekezletet megnyitó beszédében.

Szijjártó Péter elmondta, hogy amikor először döntöttek arról, hogy a szokásos évi egy helyett évente kétszer tartsanak misszióvezetői értekezletet, volt némi kétség afelől, hogy van-e erre szükség, de a világ jelenlegi menetében, „most már a hetenkénti ülésezés sem lenne túlzás”. A mostani értekezlet időszerű a külügyminiszter szerint, mert a minket körülvevő világ változásai még a tavalyihoz képest is rendkívüli módon felgyorsultak.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy az elmúlt fél évben „nem könnyű körülmények közepette, folyamatos nyomás alatt” sikerült a magyar diplomáciai karnak olyan teljesítményt elérnie, hogy „egyikünknek sem lehet szégyellnivalója”.

A magyar export növekedése mögött ott áll a magyar külügy gárdájának teljesítménye – mondta a kormányfő hétfőn a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten.

A miniszterelnök a külügyi szervezetrendszer 2014-es átalakítását értékelte beszéde elején, kijelentve, hogy az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak. Megjegyezte: a befektetőket hozni kell, „sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell” őket. A magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Orbán Viktor kijelentette, ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, hogy Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Orbán Viktor szerint ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben.

A magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig úgy fogalmazott: „most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat”, ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”. Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez.

A miniszterelnök beszélt Ukrajnáról is, jelezve, hogy egyelőre nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette, hogy Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen valami, vagyis ne legyen közös határunk Oroszországgal.

(MTI)