Németh Zsolt: ismét vannak olyanok, akik új birodalomba sorolnák Magyarországot
Bokor Gábor
2018.03.15. 20:31
Az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke Szacsvay Imre nagyváradi szobránál, az Erdélyi Magyar Néppárt központi ünnepi rendezvényén úgy fogalmazott, hogy megint vannak, akik új birodalomba, globális rendbe sorolnák be a magyarságot, megfosztva nemzeti szuverenitásától, identitásától, és szabadságától, ez azonban '48, '56 és '89 nemzetével nem fog menni.
Németh Zsolt szerint meg akarják fosztani hazánkat a nemzeti szuverenitásától, identitásától, és szabadságától, ez azonban '48, '56 és '89 nemzetével nem fog menni.
A politikus azt tartotta a 170 éve kirobbant forradalom legfontosabb tanulságának, hogy a magyar nép visszautasítja, hogy a progresszió, az erőszakos külföldi elvárások és diktátumok nevében semmibe vegyék az általa tisztelt hagyományokat.
A magyar nép csak olyan vezetést fogad el, amely a nemzeti felemelkedést, nem pedig egy birodalomnak vagy más idegen erőnek a céljait szolgálja"
– közölte Németh, aki emlékeztetett arra, hogy 1849-ben a nyugati világ rokonszenvvel tekintett a magyarok szabadságharcára, a kor kiemelkedő német, norvég, svéd, amerikai és francia írói, költői írtak a magyar forradalommal rokonszenvező verseket, írásokat.
Ezt a rokonszenvet élesztette újra 1956, és ez éledt újjá napjainkban is, amikor Magyarország olyan nemzetközi vitákat folytat, amelyekkel sok szimpátiát és támogatást ébreszt.
A politikus kijelentette, április 8-án a szavazóurnáknál zajlik majd fontos csata, és ebben kiemelkedő szerep jut a választói névjegyzékben szereplő 400 ezer határon túli magyarnak is.
Az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra azért tud egységesen emlékezni a nemzet, mert a magyaroknak nem a saját uralkodó rétegükkel, hanem egy birodalommal kellett megküzdeniük, és az akkori egymillió magyar család körülbelül felének kötődött személyes élménye a szabadságharchoz"
– fogalmazott.
Szilágyi Zsolt, az EMNP első embere az 1848-ban is megnyilvánult magyar-lengyel barátságot idézve jelentette ki: milyen jó is lenne, ha hasonló lenne a viszony a magyarok és románok között.
Úgy vélte, őszinte párbeszéd nélkül nem fog sikerülni a román és a magyar nép történelmi megbékélése. Ennek a párbeszédnek az alapja pedig a magyarság belső önrendelkezése kell hogy legyen.
Bármennyire is nehéz a trianoni kereszt, emelt fővel, méltósággal kell továbbvinni, és soha nem szabad helyt adni a gyűlöletnek"
– mondta a politikus, aki azt kívánta, hogy a román nép is tudjon túllépni a történelmi félelmeken, és legyen partnere a magyar párbeszédkeresésnek. Nagyváradon két március 15-i ünnepséget tartottak csütörtökön: az RMDSZ és az EMNP külön ünnepelt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
