Nem ment át az MNB-törvény
888.hu
2016.03.09. 14:28
Elõzetes normakontrollt kért Áder János államfõ a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól.
Nem ment át az MNB és a postatörvény
A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.
A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. 2010-ben a Fidesz 2 millió forintban maximalizálta az állami intézményvezetők fizetésének a felső határát. A keddi döntés értelmében ez a korlátozás most megszűnik, az intézmény vezetőinek fizetése pedig megduplázódik. Az ellenzéki pártok egyöntetűen elítélték a törvényjavaslatot, a Fidesz szerint azonban érvelésük hibás, hiszen az MNB alapítványai által kezelt pénzek nem számítanak közpénznek, ezért nem vonatkoznak rájuk az ellenzék által hivatkozott kitételek.
Az elnök ismertette:
döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek.
Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti.
A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia"
- olvasható a közleményében.
Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás.
Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
