A miniszter elmondta, hogy Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét, bár nem ért egyet az indoklással. Elmondta azt is, hogy a migránsok áthelyezésről szóló átmeneti intézkedés végrehajtására kijelölt kétéves időszak szeptember 26-án véget ér, így Magyarország akár teljes mértékben eltekinthetne a menekültek befogadásától, az Európai Bizottság értelmezése szerint viszont a döntés a határidő lejárta után is érvényes.

A belügyminiszterek határozatában nincs ilyen előírás, amennyiben pedig Magyarország mégis elfogadná a brüsszeli bizottság álláspontját, egy határozott időre szóló döntés határozatlan idejűvé válna, ami jogbizonytalanságot okozna — mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a legtöbb uniós tagállam nem hajtotta végre a döntést, csupán 27 ezer menedékkérőt fogadtak be, így

Arra a felvetésre, hogy a bizottság éppen ezért kötelezettségszegési eljárásokat indított, rámutatott, hogy csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen. Kiemelte, hogy kérdés, miért csak e három ország ellen, és az is kérdés, vajon mi a különbség egy olyan ország, amely a kvótája 0,7 százalékát teljesíti, és egy olyan ország között, amely egy menedékkérőt sem fogad be.

Rámutatott, hogy abban az esetben nem ér retorzió egy tagállamot, ha befogad 15 menedékkérőt, és ezzel kvótája 0,7 százalékát teljesíti. Kérdés, vajon miért baj, ha egy tagország nem így jár el, hanem politikailag és jogilag feltesz egy elvi kérdést. Talán az gond, hogy ez politikailag nem korrekt? — jegyezte meg. Ezért viszont Magyarország keményebb elbánásban részesül, mint a többiek, ami nyitva hagy kérdéseket a tagállamok egyenlőségét illetően — mondta Trócsányi László.

A miniszter elmondta, hogy ő a tárgyalásokban hisz, mert

Trócsányi elmondta még, hogy Közép-Európa 40 évig megszenvedte a kommunista diktatúrát, ezért nem bölcs dolog rákényszeríteni a dolgokat:

Hangsúlyozta, hogy jobb a tárgyalás és a konszenzus lehetőségét keresni, a magyar kormány pedig mindig készen áll erre. Trócsányi László azt is kijelentette, hogy Magyarország számára az uniós tagság és annak megtartása nem kérdés, mert az unió része vagyunk, és az unióhoz tartozunk, a vitákat pedig családi vitáknak lehet tekinteni.

(MTI)