A többi európai uniós ország véleményével ellentétben a V4-tagállamokban továbbra sem túl népszerű a menedékkérők uniós kvótarendszer alapján történő elosztásának ötlete – derül ki a Nézőpont Intézet négy országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) készített telefonos közvélemény-kutatásából.

A csehek 83 százaléka, a magyarok és a szlovákok 78-78 százaléka, valamint a lengyelek 68 százaléka utasítja el a mechanizmust.

A Nézőpont Intézet munkatársai a migránskvóta mellett más, a négy ország lakosságát érintő kérdésekben is kikérték a válaszadók véleményét.

A Visegrádi Együttműködés ismertsége a négy érintett országot összesítve rendkívül magas szintű, a válaszadók 86 százaléka már hallott a szövetségről. Leginkább a csehek és a szlovákok vannak tisztában a közép-európai EU-s országok szövetségének létezésével, 91, illetve 88 százalékuk hallott az együttműködésről.

A másik két tagállamban valamivel alacsonyabb a V4-et ismerők aránya, ugyanakkor a magyarok 83, valamint a lengyelek 81 százaléka is tudja, mi az a Visegrádi Együttműködés.

A korábbi felmérésekhez képest jóval többen ismerik a Visegrádi Négyek szövetségét. A növekvő ismertség annak lehet köszönhető, hogy az európai migrációs válság és az ennek megoldására adott közös válaszok növelték a V4-államok politikai súlyát és így a róluk szóló híradások számát.

A Visegrádi Együttműködést a tagok továbbra is nagyon fontosnak ítélik meg (10-es skálán 7,4-es átlag), legfontosabbnak a magyar lakosság tekinti (7,9-es átlag). Országonként maximum 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tartják fontosnak.

Nem csak a jelenlegi állapot a fontos az együttműködés kapcsán, a kutatásból kiderült az is, hogy milyen területeken mélyítenék tovább a kapcsolatokat a lakosok. A válaszadók szerint a V4-eknek leginkább az autópálya-építés (82 százalék) és a tudományos kutatások (78 százalék) tekintetében kellene szorosabbra fűzni kapcsolataikat, legkevésbé pedig az adópolitikák összehangolását tartják fontosnak (39 százalék).

A válaszadók alapvetően optimistán látják a jövőt, 47 százalékuk szerint országuk öt év múlva a jelenleginél jobb helyzetben lesz, ellentétes véleményt pedig mindössze 37 százalék képvisel. A legderűlátóbbnak a magyarok számítanak, 49 százalékuk szerint lesz jobb helyzetben országuk öt év múlva, 34 százalékuk szerint viszont romlik a helyzet a következő fél évtizedben. A csehek 48, a szlovákok 47 százaléka optimista, a lengyeleknél viszont 42 százaléknyi bizakodóra 39 százaléknyi pesszimista jut. Tehát minden egyes visegrádi országban többen vannak az optimisták, mint a pesszimisták.

Mind a négy állam népességének többségi álláspontja az, hogy országuk a V4 keretein belül hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, mint önállóan. Mind a négy ország felnőtt népességének majd kétharmada, 63 százaléka úgy gondolja, hogy V4 segítségével saját állama jobban érvényesítheti érdekeit az Európai Unióban. Leginkább a magyarok és a szlovákok vannak meggyőződve a Visegrádi Együttműködés eredményességéről, azonban a cseh és a lengyel felnőtt népesség többsége is hiszi, hogy a szövetség segítségével könnyebb az egyes országok érdekeinek az érvényesítése.

Az EU-ból való kilépés gondolata szinte meg sem fordul a Visegrádi Négyek állampolgárainak fejében: a lengyelek 86, a szlovákok 85, a magyarok 82 százaléka szerint országának nem kellene elhagynia az uniót. A csehek hagyományos euroszkepticizmusát tükrözi a kutatás eredménye, de még nekik is csak egyötödük lépne ki az unióból, 76 százalékuk tag maradna.