Nem csak a krumpli miatt szavaztak azok a cigányok a Fideszre
2020.10.22. 08:15
Korábban Jeszenszky Zsolt kiváló sorozatot írt arról, miért szavaznak egyes társadalmi rétegek túlnyomó többségben a kormánypártokra, és ennek a cigányságról szóló részében tökéletesen összefoglalta azt a jelenséget, hogy lassan a legszegényebb vidéki rétegnek is jobb a valóságérzékelése, mint a természettől elszakadt, a média kreált világában vergődő bel-pesti értelmiségieknek.
Nem szeretném újra leírni, amit ő megfogalmazott, viszont kiegészíteném néhány kemény statisztikával.
A korábban mélyszegénységben élő cigány családok fele ma már nem napról napra él
Pontosabban 2018-ban már csak 43,4 százalékuk élt „súlyos anyagi deprivációban” a korábbi, 2013-as 78,1 százalék helyett, ami azt jelenti, hogy a szegénységet kísérő kilenc faktorból legalább négy jellemző rá.
Azon személyekre vonatkozik az anyagi depriváció, akikre az alábbi kilenc problémából legalább három jellemző:
- hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;
- a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
- váratlan kiadások fedezetének hiánya;
- kétnaponta hús, hal vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
- évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,
- anyagi okból nem rendelkeznek személygépkocsival;
- anyagi okból nem rendelkeznek mosógéppel;
- anyagi okból nem rendelkeznek színes televízióval;
- anyagi okból nem rendelkeznek telefonnal.
Tegyük hozzá: mindezt úgy, hogy a kormány az elmúlt 10 évben nem a családi pótlék emelésével könnyítette meg a családosok dolgát, hanem adókedvezménnyel és munkahelyteremtéssel.
Egye több roma munkavállaló bére van a medián kereset környékén vagy a felett
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitetteket egyébként a KSH többféleképpen is méri, a fent vázoltak mellett nézik a relatív jövedelmi szegénységet, vagyis azt, hogy hányan tengődnek az egy főre vetített medián kereset 60 százalékánál kevesebből.
Ebben a kategóriában is látványosan javult a helyzet, hiszen míg korábban a cigány családok 67,9 százalékának volt a medián keresetnél jelentősen kevesebb bevétele, addig ma már csak a 38,4 százalékukról mondható el ez.
Ezt azonban azért nem érdemes nézni, mert ha a medián kereset egy országban eleve vállalhatatlanul kevés, akkor nemcsak az annál 40-60 százalékkal kevesebbet keresők élnek mélyszegénységben, hanem jóval nagyobb tömeg.
(Bangladesben a medián kereset dupláját hazavivők nem élnek jól, Svájcban viszont a medián felét keresők is még viszonylagos jólétben élhetnek.)
Egyre kevesebb cigány gyerek él olyan családban, ahol senki sem dolgozik
Az utolsó kategória a munkaaktivitást méri, viszont ebben a számban nemcsak a munkanélküliek vannak benne, hanem az alacsony munkaintenzitásúak is – az éves munkaidejük kevesebb mint ötödét ledolgozó munkavállalók –, illetve mindenki, akik ilyen emberekkel él egy háztartásban.
Az ilyen családok száma is a negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, ebből viszont nem derül ki egyértelműen sem az, hogy mennyit számít ebben a vidéki ipar felpörgetése, sem a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak száma.
Mindenesetre az, hogy ma már csak a cigányok hetede él olyan családban, ahol egyetlen ember sem dolgozik, szintén sokatmondó, még akkor is, ha ezek egy része közmunkás.
Mit tud ezzel szemben az ellenzék felmutatni?
Rövid leszek: „Roma Lives Matter” feliratú táblát lóbáló Katkát és Annát, valamint egy Bíró Lászlót, akinek a pártja pár éve még deportálta volna őket.
Úgyhogy nem kell meglepődni, hogy a cigányság nem szavaz az ellenzékre.
(Fotó: Hetek/ATV.hu)