A tárcavezető kiemelte: a magyar kormány álláspontja egyértelmű. Mivel nem arról van szó, hogy a tagállamok befizetéseiből jön létre költségvetés, hanem közös hitelt vesznek fel, feltételeket ehhez kapcsolódva előírni nem lehet.

Közösen vállalnak kötelezettséget az országok, így joguk van ahhoz, hogy a szerintük legjobb módon használják fel ezeket az összegeket – vélekedett.

Gulyás Gergely megjegyezte: nagyon eltérők a tagállamok álláspontjai, ezért nem biztos, hogy eredményes lesz a hétvégi uniós csúcs.

Kérdésre szólt arról is, a miniszterelnök kötött mandátummal vesz részt az uniós helyreállítási hitelcsomagról szóló tárgyalásokon, így attól csak az Országgyűlés jóváhagyásával térhet el. Hozzátette, a hitelcsomag parlamenti ratifikációjára nyáron, vagy legkésőbb szeptemberben kerülhet sor.

Gulyás Gergely a 3-as metró felújításával kapcsolatban közölte, a kormány továbbra is fenntartja 80 milliárd forintos támogatását ebben a főváros feladatkörébe tartozó beruházásban.

Ebből hatszor, akár hétszer is fel lehetne újítani a Lánchidat – tette hozzá.

A Lánchíd ügyéről azt is mondta: igyekeznek türelmesnek lenni, de már a közbeszerzés kiírására is 7 hónapja várnak. Ugyanakkor „gyenge csapatnak is lehet drukkolni”.

A tárcavezető beszámolt arról, hogy a vonat- és helyközi buszközlekedés összehangoltabb, gyorsabb és színvonalasabb működését várják attól, hogy a MÁV átveszi az irányítást a Volán-társaság felett. Gyakori és jogos kritika volt, hogy a Volánbusz és a MÁV sem a menetrend kialakításakor, sem az összehangolt működés szempontjából nem volt tekintettel egymásra – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, abban is jó lenne változást elérni, hogy a legtöbb városban a busz- és a vasútpályaudvar nem egy helyen található.

A minisztert kérdezték arról, hogy mely szakmai szervezetekkel egyeztetnek a rozsdaövezetek ügyében, és azokat milyen szempontok alapján válogatják ki. Azt felelte, hogy ősszel szeretnék meghatározni a rozsdaövezeti területeket, ő maga nyitott a szakmai egyeztetésekre, de az ügyben az önkormányzatokkal való egyeztetés nagyon fontos.

Egy másik témában elmondta, Magyarország a déli határzárra és a határvédelmi eszközökre egyetlen fillér uniós segítséget sem kapott, a schengeni határszakasz fizikai védelmét ellátó személyek bérkiegészítésére húszmillió eurót lehet felhasználni.

Az EU korábban olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint egy elosztási mechanizmus keretében valamennyi tagállamnak kell befogadnia az Európába érkezetteket. Ezt a javaslatot egyelőre nem tudták elfogadni és a magyar kormány abban bízik, hogy azt soha nem fogják – szögezte le.

Egy Dobrev Klára EP-képviselő keddi, parlamenti felszólalására vonatkozó kérdésre elmondta: ha valaki a nemzeti érdekérvényesítést az EU-ban zsarolásnak tekinti, annak a nemzeti érdekérvényesítés elfogadhatatlan bűn.

– magyarázta.

Hozzátette: minden olyan tevékenység nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amely külföldi pénzből akarja befolyásolni a döntéshozatalt és korlátozni a szuverenitást.

Kérdésre közölte, hagyományos, rendes iskolakezdéssel számolnak.

Egy, az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté alakítására vonatkozó kérdésre közölte, a kormány nem foglalkozott ezzel, de ő személyesen sajnálja a döntést. Mivel Törökország szuverenitását érintő kérdésről van szó, másoknak legfeljebb véleménye lehet az ügyben – fogalmazott.