Magyarország – uniós, illetve általános – pozíciójának gyengülésével kapcsolatban Navracsics Tibor véleménye az volt, hogy az ország pozíciója nem gyengült az érvénytelen népszavazással és az elbukott alaptörvény-módosítással. “De nincs erre mérőszám” – tette hozzá.

Kifejtette: miközben egy évvel ezelőtt Magyarország gyakorlatilag egyedül fogalmazta meg az álláspontját, ma már van egy V4-es blokk, amely ugyanazt képviseli. Továbbá ha az is latba esik, hogy a külső határvédelem fontossága milyen hangsúllyal jelenik meg most a migrációs kérdések tárgyalásánál, akkor látható, hogy a magyar álláspont jelentős sikereket ért el.

Rámutatott: van lehetőség arra, hogy egy olyan jogszabályváltozás szülessen, amely előírja, ebben a kérdésben (a betelepítés ügyében) az Országgyűlés határozzon, ez hasonló jogi erejű lehet, mint az alaptörvény módosítása. Ez egy belső szabályozási kérdés.

A letelepedési kötvény árusításáról szólva közölte: “tudomásom szerint létezik máshol is ez a lehetőség. Bár nem vagyok ennek a kérdésnek a szakértője” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság jövő évi migrációs stratégiájáról elmondta:

Az unió terrorizmus elleni fellépésével összefüggésben pedig azt emelte ki: egyrészt fontos a külső határvédelem, másrészt a belső adatmegosztás. Lényeges továbbá a biztonsági unió kiépítése, amely hatékonyabbá teszi az országok közötti együttműködést ezen a területen.

A magyar oktatás helyzetéről – mint az oktatásért felelős uniós biztos – azt mondta a Magyar Időknek, hogy a legutóbbi adatok azt mutatják: Magyarország jó irányba mozdult el. A bizottság által november elején bemutatott Oktatási és Képzési Figyelő szerint Magyarország azon hat ország között van, ahol egy év alatt öt százalékot nőtt az oktatásba történő állami beruházás. Ha ez a tendencia folytatódik, Magyarország pár éven belül ott lehet az EU élvonalában az oktatásra fordított költségek tekintetében. De a tananyagnak és az oktatás szerkezetének is rugalmasabbá kell válnia.