A harmadik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó többlete 52 milliárd forintot, a negyedéves GDP 0,5 százalékát tette ki. A tavalyi első negyedév óta először zárt finanszírozási többlettel az államháztartás. A szeptember végén zárult egy évben az államháztartás finanszírozási igénye 913 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt – közölte hétfőn a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank. A négy negyedéves hiányból egyedül a tavalyi negyedik negyedév 800 milliárd forinttal részesedik.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága a harmadik negyedév végén 28 927 milliárd forint, a GDP 70,9 százaléka volt. A harmadik negyedévben a tranzakciók 277 milliárd forinttal növelték, az átértékelődések pedig 92 milliárd forinttal csökkentették az adósságot. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás maastrichti adóssága 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 72,8 százaléka volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly év véginél és 1,4 százalékponttal az egy évvel korábbinál.

A harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 35 milliárd forint volt és társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye is 35 milliárd forint volt. Ezzel szemben a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 121 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei jelentősen növekedtek, elsősorban a központi kormányzatnál, kisebb részben a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik emelkedtek.

Pozitívak a tendenciák a munkanélküliséget illetően is, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az idei harmadik negyedévben az állásnélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent. Ez a mutatószám rekordalacsony szinten áll Magyarországon, és 2012 óta csökkenést mutat.

Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott gazdasági adatok közül egyedül az infláció alakulása mondható kedvezőtlennek: ez év októberében a fogyasztói árak ugyanis átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Elsősorban a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.