Meg kell erősíteni az észak-atlanti szövetség európai lábát, mert nem vezet sehova, ha mindig arra számítunk, hogy az Egyesült Államok majd megvéd minket ha baj van, nekünk is rendelkeznünk kell megfelelő kapacitásokkal – mondta Szijjártó Péter.

A tárcavezető kiemelte, alapvetően négy tényező határozza meg a biztonsági környezetet: a NATO és Oroszország viszonyának jövője, az Iszlám Állam elleni harc, az új amerikai külpolitika hatásai, valamint a közel-keleti és észak-afrikai helyzet stabilizálása, és ezek a tényezők mind összefüggnek egymással.

A NATO és Oroszország kapcsolatának pragmatikusnak kell lennie és a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Szijjártó Péter az Egyesült Államok és Oroszország megegyezését sürgette a közel-keleti és észak-afrikai helyzet esetében. A külügyminiszter kitért arra, hogy Magyarország elkötelezett tagja az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak és fenntartja a szerepvállalását.

Az Egyesült Államok leendő külpolitikájáról azt mondta, "a hisztériakeltésnek nem sok értelme van", ki kell várni, mi történik majd, és tiszteletben kell tartani az amerikaiak döntését. Reméljük, a gazdasági és védelmi együttműködés színvonala megmarad, a politikai együttműködés pedig újabb, jobb dimenzióba kerül – közölte.

A NATO-nak szerepet kell vállalnia a bevándorlási nyomás elleni küzdelemben, mert biztonsági kérdés, hogy az EU megfeleljen ennek a kihívásnak – mondta Szijjártó.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a NATO bővítése nem érhet véget Montenegró felvételével. Macedónia és Grúzia is megérdemli felvételét a szövetségbe, ami meg is erősítené a NATO-t – értékelt.

Lord Jopling, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke kiemelte: a szövetségnek jelenleg jóval több kihívással kell szembenéznie, és miközben feladatai megsokasodtak, régi kötelezettségeinek is eleget kell tennie, így például folytatnia kell tevékenységét a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban.

A NATO e kihívások kezelése érdekében fontos döntéseket hozott a legutóbbi két csúcstalálkozón – idézte fel. Úgy vélte, az amerikai elnökválasztás fényében nagyobb a nyomás az európai szövetségeseken, hogy megfelelő hozzájárulást biztosítsanak a NATO-nak, különben erodálódhat a transzatlanti egység.

A NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke szerint a Brexit nem változtat azon, hogy Nagy-Britannia elkötelezett tagja a szövetségnek.

Lord Jopling emellett méltatta Magyarországnak a szövetség tagállamaként végzett munkáját.

Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese a NATO-nak, vállalásait most és a jövőben is teljesíti – mondta Simicskó István, honvédelmi miniszter.

A miniszter kulcsfontosságúnak tartotta az EU-NATO együttműködést, és úgy vélte, az Európai Unió lassan, de "kezd megmozdulni", érzékeli az állampolgárai részéről érkező elvárásokat és a terrorizmus veszélyeit. Simicskó István konkrét cselekvést sürgetett és hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai biztonság erősítésének kezdeményezője és alakítója. A miniszter szerint Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik: a Magyar Honvédség képességein és erején, a NATO szövetségeseken és a magyar állampolgárok áldozatvállalásán.

Úgy vélte: egyértelmű, hogy az európaiaknak nagyobb felelősséget és áldozatot kell vállalni rájuk leselkedő veszélyek elhárításában.

A tárcavezető megerősítette: a magyar kormány vállalta azt a célkitűzést, hogy évről évre GDP arányosan 0,1 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, így ez 2026-ra eléri a GDP 2 százalékát. Emellett a kabinet új biztonsági stratégiát és nemzeti katonai stratégiát alkot, valamint belekezdenek egy új honvédelmi és haderőfejlesztési program létrehozásába is – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század sajátos küzdelmekkel teli világában új típusú veszélyek jelentkeznek, jelentősen növekedett az elmúlt években az instabil államok száma, az Európai Unióban soha nem látott számban emelkedett a terrorcselekmények száma, valamint a népvándorlás is biztonsági kockázatokat hordoz.       

Hozzátette: a hagyományos hadszínterek mellett ma már a kibertérben is küzdenek egymással a felek, a háború bizonyos értelemben "civilesedett".

A NATO-tagállamok lakosságának túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a NATO változatlanul közös biztonságunk legfőbb záloga – mondta Kövér László házelnök.

Az Országgyűlés elnöke szerint a NATO-bővítés folytatása, a tagságra jelentkezők száma már önmagában is bizonyítja, hogy a szövetség által kínált kollektív védelem és transzatlanti szolidaritás még mindig jelentős vonzerőt jelent.

Kövér László az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusra és a terrorizmusra utalva úgy vélte: jelenleg az euroatlanti biztonság szempontjából az elmúlt 25 év talán legbonyolultabb korszakában élünk.

A másik veszélyforrás, a terrorizmus, nem volt ismeretlen Európa lakossága számára, azonban most

– fogalmazott.

Úgy vélte, hogy ebben a kritikus biztonsági helyzetben a NATO-ra, mint a világtörténelem legerősebb katonai-politikai szövetségére komoly feladat hárul.

Kövér László szerint a Varsói Csúcstalálkozó döntései ugyan megerősítették a transzatlanti biztonságot, azonban a biztonsági környezet nem csökkenő veszélyei újabb közös döntéseket és konszenzusépítést tesznek szükségessé a NATO-tagállamok részéről.