Munkaszüneti nappá nyilvánítják a nagypénteket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén, pénteken Budapesten. A kormányfő beszélt az 1956-os forradalomról is.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, az áldozatok és üldözöttek emlékére rendezett eseményen a kormányfő köszöntőjében kiemelte: a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a diktatúra hideg valósága felőrli az emberi méltóságot, utána általában üresség, megcsappant életerő, önfeladás marad. Hozzátette ugyanakkor, Magyarországon a hőseink győztek, mert elérték, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, a szovjet megszállás alatt ha titokban is, de volt mire büszkének lennünk; elérték, hogy az utódokra nem a diktatúra negyven évnyi nyomasztó sötétségét, az emberi gyengeséget, a meghasonlást, hanem a kiállás, a bátorság, a hősiesség és a nagyság dicsőségét hagyták örökül.

A miniszterelnök kifejtette:

Orbán Viktor szerint gyakran annak a kimondásához sincs bennünk elég bátorság, hogy jelenleg nem csak a gyökereinket akarják elvágni az európai politika színpadán, hanem ki akarják cserélni a talajt, amelyből Európa szárba szökött.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a hitbéli bátorságot a magyar református egyház magában hordozta akkor is, amikor a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában elvették tőle nagy múltú iskoláit, amikor szellemi vezérét, tudós püspökét száműzetésbe kényszerítették, vezetőit békepapokra cserélték, lelkészeit pedig kegyelemkenyéren tartották. Aztán elérkezett 1956 októbere, amely bebizonyította:

A kormányfő kiemelte: a forradalmak sohasem tervezőasztalok mellett születnek, nincs receptjük, forgatókönyvük, és néha olyan lefojtott lelkiállapotból törnek elő, amelyre már nem is léteznek szavak. A forradalmakhoz nincs mellékelve időzítő szerkezet sem, a nemzetek lelki alkatának legbelsőbb és legmélyebb rétegeiből törnek elő, kivételes kegyelmi pillanatok, amikor hirtelen és látszólag minden előjel nélkül felforr a körülöttünk lévő világ.

Úgy látja, a forradalom bukását csak az okozhatja, ha elveszíti céljai tisztaságát, amikor a bátor polgárok közössége dühös és alantas tömeggé alakul át, és ekkor kell színre lépniük a lélek embereinek.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban felidézte Gulyás Lajos református lelkész alakját, aki 1956. október 26-án, amikor a mosonmagyaróvári sortűz után meg akarták lincselni az ÁVH-sokat a feldühödött emberek, az életét tette kockára, hogy véget vessen az önbíráskodásnak, mert tudta, hogy úgy mondhat igent a forradalomra, ha nemet mond a káoszra és gyilkolásra. Később ezért koncepciós perbe fogták, kivégezték és jeltelen sírba temették – emlékeztetett.

Hozzátette: emlékezünk azokra a lelkészekre is, akiket a forradalom és az egyház megújítása melletti kiállásuk miatt letartóztattak, börtönbe zártak, és arra is, hogy 1989-ig kellett várni, hogy a forradalom alatt elesett teológusok emléktáblát kaphassanak.

A miniszterelnök hangsúlyozta: tisztelettel adózunk a reformátusok előtt, akik részt vettek a harcokban, a sebesültek, üldözöttek mentésében, és azok előtt, akik őrizték a forradalom és a forradalmárok emlékét, imáikban hordozták a magyar szabadság ügyét és a gyászolók fájdalmát. 1956 református mártírjainak, hitvallóinak példamutatása ma is velünk élő múlt, amely hozzátartozik a nemzet és az egyház történetéhez.

(MTI)