Karácsony keddi levelében röviden megindokolt aggodalmát fejezte ki a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló, az Országgyűlés által december 11-én elfogadott törvénnyel kapcsolatban.

A KEH főigazgatója leszögezte, álláspontja szerint az elfogadott törvény tartalma ismeretében Karácsony észrevételei megalapozatlanok, ebből fakadóan aggodalma sem indokolható. Az új törvény a jelenleg is hatályos szabályozással azonos módon rögzíti, hogy a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint mindenki számára kötelező.

– közölte a főigazgató. Ezt hívják társadalmi kockázatközösségnek. A törvény biztosítja az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutást vagy alanyi jogon, vagy rászorultság alapján, vagy járulékfizetés ellenében.

Haszonicsné szerint téves a főpolgármester azon megállapítása, miszerint ha valaki három hónapig nem fizeti a járulékot, az szankcióként nem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A járulékfizetési kötelezettség az említett közteherviselés elvéből következik. Az nem szankció, ha a járulékfizetésre kötelezettek csak a járulék megfizetése után vehetik igénybe az ellátást. Ha valaki, akár gondatlanul, akár szándékosan nem teljesíti járulékfizetési kötelezettségét, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy tartozásának kiegyenlítése után ismét térítésmentes ellátásban részesüljön.

Karácsony azt is írta, hogy az érintettek előzetesen nem értesülnek fizetési kötelezettségük elmaradásáról. Ezzel szemben a törvény 45. paragrafusának 3. bekezdése világosan rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül értesítést küld a fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan. Ha pedig az érintettek az értesítés ellenére is késedelembe esnek, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintetteket a hátralék összegéről, a lehetséges jogkövetkezményekről és a hátralék rendezésének módjairól.

A főigazgató szerint a főpolgármester aránytalansággal kapcsolatos alkotmányjogi aggályai is indokolatlanok, megközelítése téves. Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult többek között minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. Aki nem biztosított és nem tartozik a törvényben felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, 7710 forint havi összeg ellenében egészségügyi szolgáltatásra lesz jogosult. Aki ezt az összeget sem tudná kifizetni, az a szociális rászorultsága okán teljes körű egészségügyi ellátást kap. Ezzel kapcsolatosan a törvény a járási hivatalok feladataként határozza meg, hogy a rászorultakat az egészségbiztosítási szervnek jelentsék be.

A KEH főigazgatója válaszlevelében kiemelte, hogy a sürgősségi és mentési ellátásokat mindenki – a tartozást felhalmozók is – igénybe veheti.

Haszonicsné kitért arra is, hogy a törvény 2020. július elsején lép hatályba, ami megfelelő felkészülést biztosít mindenki számára. A törvény nem vezet be új fizetési kötelezettséget, csupán egyértelművé teszi a jogokat és kötelezettségeket, lehetőséget biztosítva az arányos közteherviselés megvalósítására. Rendelkezéseit a jövőre nézve fogalmazza meg, az eddig felhalmozott hátralékhoz nem fűz szankciót.

– fogalmazott a KEH főigazgatója, megjegyezve, reméli, hogy levelében a törvény vonatkozó szabályainak ismeretében megnyugtató választ adott.