A görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz még augusztus 20-án jelentette be lemondását egy televíziós beszéde során. Cipraszt januárban választották meg, azonban képtelen volt végrehajtani választási ígéreteit, így a parlamenti többség szép lassan kihátrált mögüle.

Emiatt a komoly gazdasági válságban lévő görögök szeptember 20-án ismét, immáron másodszor járulnak az urnákhoz 2015-ben.

A vasárnapi választások legnagyobb kérdése, hogy a korábbi kormánypártból, azaz a Szírizából kiábrándult szavazókat vajon melyik párt képes megszólítani, illetve mozgósítani a választások napjára.

Erre a legnagyobb esélye a radikális és szélsőbaloldali pártoknak van, ugyanakkor a csalódott választók egy része a szélsőjobboldali Arany Hajnal táborát is erősítheti. Nem szabad elfelejteni, hogy az Arany Hajnal a 18 és a 24 év közötti fiatalok körében a legnépszerűbb pártnak számít egész Görögországban.

Ciprasz a görög ANT1-nek adott interjút pénteken. Ebben elmondta, hogy szeretné, ha a görög nép még egy esélyt adna neki. Elismerte ugyan, hogy a pártjával együtt követtek el hibákat, de hosszasan sorolta az általa vélt pozitívumokat is. Az euróval kapcsolatban elmondta, hogy sosem akart visszatérni a drachmához, a párt kisebb csoportjai nem tudták őt befolyásolni a döntéseiben. A volt kormányfő optimistán várja a vasárnapot, szerinte a Szírizának sikerül majd ismét kormányt alakítania.

A most vasárnapi választásoknak összesen 19 párt és koalíciós csoportosulás vág neki. A teljesség igénye nélkül itt vannak azok a pártok, amelyek hatással lehetnek a választások végkimenetelére:

• Szíriza  (a radikális baloldal legnagyobb koalíciós pártja)
• Új Demokrácia  (jobbközép párt, az Európai Néppárt tagja)
• KKE  (a görög kommunista párt)
• Népi Egységpárt  (szélsőbaloldali párt, a Szírizából kilépett 25 képviselő hozta létre)
• Pasok „Pánhellén Szocialista Mozgalom”  (szocialista párt)
• To Potami „A Folyó”  (szociáldemokrata és liberális párt)
• Független Görögök  (szélsőjobboldali párt, a kisebbik koalíciós pártja a leköszönő Ciprasz-kabinetnek)
• Arany Hajnal  (szélsőjobboldali, neonáci vonásokkal rendelkező párt)
• Centristák Szövetsége

Az induló pártok szűkített listájából is jól látszik, hogy a görög politikai élet egyre inkább a szélsőségek irányába tolódik. Ezen egyedül egy sikeres gazdasági kilábalás segíthetne, ez azonban egyelőre nagyon távolinak tűnik.

A görög parlament összesen 300 férőhelyes, ebből 250-et arányos rendszerben választanak meg, míg a maradék 50-et a legtöbb szavazatot elnyerő párt kapja meg automatikus módon.

A pártoknak legalább 3 százalékot kell elérniük, hogy bekerüljenek a törvényhozásba.

Bár a szavazásokon való részvétel kötelező Görögországban, ez nem érvényesül maradéktalanul. Az 1980-as években a választási részvétel mindig 80 százalék felett volt; a legutóbbi januári választásokon már a 64 százalékot sem érte el.

A szeptember 14-én publikált közvélemény-kutatások alapján a Szíriza és a jobbközép Új Demokrácia pártok között fej-fej melletti verseny várható egészen a vasárnapi szavazások lezárásáig. A mérések alapján látható, hogy egyik párt sem lesz képes önállóan kormányalakításra. Emiatt hosszas koalíciós tárgyalásokra számíthatunk a választásokat követően.

A legideálisabb végkifejlet az ország jelenlegi helyzetében az lehetne, ha a két legnagyobb párt alakítana nagykoalíciót. Ezzel elősegítve az ország társadalmi és gazdasági konszolidációját. Ennek azonban mind személyi, mind pedig politikai akadályai is vannak.

(telegraph.co.uk, theguardian.com, electograph.com, ekathimerini.com)