A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében az Európai Unió Bírósága (EUB) által 2020. május 14-én kihirdetett, a magyarországi menekültügyi rendszert alapjaiban érintő ítélet lehetséges következményeit tekinti át.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a luxembourgi testülethez egy afgán állampolgárságú házaspár, illetve egy iráni állampolgárságú apa és kiskorú gyermeke egyesített perében.

A röszkei tranzitzónáig több biztonságos harmadik országon áthaladó személyek ügyében született döntés lényegében használhatatlanná teszi az „első menedékjog országának” elvét, ellehetetleníti a Szerbiába történő visszaküldéseket, illetve a tranzitzónában történő tartózkodást őrizetnek tekinti, amely a vonatkozó uniós jog értelmében nem haladhatja meg a négy hetet.

Miközben az ítélet jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó pontjai kezelhetők jogszabály-módosítással, a fenti vonatkozások a magyar menekültügyi eljárás lényegi elemeit érintik, így azok módosításával Magyarország gyakorlatilag feladná következetesen képviselt menekültügyi és illegális bevándorlással szembeni politikáját.

Az EUB ítélete nyomán az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, illetve már folyamatban lévő eljárásokban is fel fogja használni annak megállapításait, így összességében tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc a magyar menekültügyi szabályozás ellen.