Miért fontosabbak Brüsszelnek a migránsok a kárpátaljai magyaroknál?
2018.05.09. 15:05
A magyar külügyi tárca vezetője Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével egyeztetett, majd az ezt követő közös sajtótájékoztatójukon beszélt arról, hogy úgy tűnik, Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál.
Brüsszel jelenleg azt a látszatot kelti, mintha számára a migránsok emberi jogai fontosabbak lennének, mint a Kárpátalján élő magyar embereknek a jogai, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon káros képzet, amit jó lenne, hogyha Brüsszelben felszámolnának. Tehát mi azt várjuk el Brüsszeltől, hogy a kárpátaljai magyarok valóban létező jogainak érdekében keményen lépjenek fel"
– mondta Szijjártó Péter, aki kifejtette azt is, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösséget sértő jogszabályokat illetően a helyzet tovább romlott az elmúlt napokban, ahelyett, hogy Ukrajna megfelelne a nemzetközi fórumok döntéseinek, elvárásainak. Hozzátette: több olyan kezdeményezés, fejlemény történt, amelyek súlyosbítják a helyzetet.
A külügyminiszter emlékeztetett:
A Velencei Bizottság tavaly év végén hozott döntése ellenére a mai napig egy hivatalos konzultációt sem folytatott az ukrán kormány a KMKSZ-szel a közoktatási törvényről, amely 23 éves kor helyett csak 12 éves korig teszi lehetővé a teljes körű anyanyelvi oktatást."
Szijjártó közölte azt is, hogy Ukrajna 2023-ig tolná ki a közoktatási törvény végrehajtási periódusát, azonban ez kevés, hiszen elvárjuk, hogy 2023-ig ne hajtsa végre a törvényt, és a 2023-ig tartó időszakban állapodjon meg a kisebbségekkel. Elvárjuk azt is, hogy a magániskolák kerüljenek ki a törvény hatálya alól – tette hozzá a tárcavezető.
A magyar külügyminiszter szerint ezeknek az elvárásoknak Ukrajna könnyen megfelelhetne, és ha megteszi, akkor Magyarország feloldja a NATO-ban érvényben tartott vétóját.
Megjegyezte, hogy ugyanakkor azonban aggodalommal tekintenek az állampolgársági törvényjavaslatra is, amely elvenné az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Ez nemcsak magyar, hanem NATO-szempontból is aggályos, hiszen NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állam az ukrán állampolgárságot ezzel a törvénnyel.
A külügyminiszter kitért rá:
Magyarország folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét, ezt bizonyítja, hogy a jövő héten az uniós külügyminiszterek találkozója alkalmával megbeszélést folytat az ukrán külügyminiszterrel, május 23-án pedig Budapestre érkezik Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár."
Brenzovics László szerint újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a jogaikat, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi vállalásaival.
Márpedig ha egy ország az EU-ba és a NATO-ba igyekszik, nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétes az európai elvekkel. [...] Az összes európai kisebbségről szól ez az ügy, mert ha fel lehet számolni a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, akkor más országokban is meg lehet ilyet tenni"
– mondta el a KMKSZ vezetője, majd hozzátette, hogy azt szeretnék elérni, hogy 2023-ra tolják ki a közoktatási törvény bevezetését, és addig megfelelő jogszabály jöjjön létre, amely nem áll ellentétben Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és az alkotmánnyal.
Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az európai parlamenti (EP-) választásig hátralévő időben "bőven lesznek politikai és jogi csaták", és közben zajlik a következő uniós költségvetési keret vitája, amellyel kapcsolatban egyesek szubjektív mércéket akarnak létrehozni a szerződések alapján járó források tekintetében.
Úgy vélte, a migrációt illetően az Európai Bizottság megpróbálja nyárig lezárni vitát, pedig – mivel a migráció jelenleg a legsúlyosabb kihívás –, helyes lenne, ha az EP-választáson az európai emberek szabhatnának irányt ebben a kérdésben.