Mi történik, ha győz a baloldal?
888.hu
2021.06.01. 11:35
A rendszerváltást sürgető baloldali hangokra reagált Kónya Imre volt belügyminiszter, és elmagyarázta, hogy miért nem szabad többségi, de nem kétharmados kormánnyal az Alkotmányt módosítani.
Kónya Imre volt belügyminiszter alapvetően nem szeretett volna a mai politikával kapcsolatban cikket megjelentetni a Mandineren, de mivel Vörös Imre és Kis János is nyilatkozott arról, hogy szerintük mi történne akkor, hogy ha győz a baloldal 2022-ben, szükségszerűnek gondolta, hogy mint volt MDF-s belügyminiszter ő is cikket írjon a témában.
A törvénytelen alkotmánymódosítással kapcsolatban többek között Antall Józsefet is idézte:
Tetszettek volna csinálni forradalmat!”
A rendszerváltás után a miniszterelnök figyelmeztette képviselőtársait, hogy azok, akik a választások révén kormányra kerültek, hatalmukat csakis a törvényes keretek szigorú betartásával gyakorolhatják. A fennálló jogrendet eltörölni nem egy választásokon bizalmat kapott parlamenti többség, hanem egy erőszaktól sem mentes tömegmozgalom, egy forradalom képes.
Ezzel szemben Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint ha az ellenzék győz, akkor át kell venniük az Alkotmánybíróság szerepét, amit pontosan azért hoztak létre, hogy egy kétharmados kormány se tudjon a többség diktatúrájaként érvényesülni. Azaz a volt alkotmánybíró szerint
a kétharmados parlamenti többség nem ad felhatalmazást „a többség diktatúrájára”, egy kétharmadnál kisebb többség viszont ad rá felhatalmazást.
Kis János, az SZDSZ volt elnöke az ellenzéki szavazók számára biztató végkifejletet kínált:
„Ahogy mind többen kezdenek öntudatos polgárokként cselekedni, a harc már nemcsak két hatalmi központ között folyik majd, hanem egy erősödő népmozgalom és Orbán privát hatalma között. Nincs előre megírva a sors könyvében, hogy csakis a demokratikus oldal győzhet, de ha az egyenlőtlen választási harcot sikerül megnyernie, akkor a választást követő, kiegyenlítettebb – bár így is pokolian nehéz – politikai küzdelmekbe is eséllyel vághat bele.”
Erre reagálva tette fel a kérdést Kónya Imre: „De ha valójában egy »elsöprő erejű népmozgalomról« beszélünk, miért kell kormányzati pozícióból jogi csűrés-csavarással, »semmisségi törvénnyel« a jogrendet felforgatni,
s miért nem lehet egy új választáson a »népmozgalomra« támaszkodva a kétharmados többséget megszerezni?”
Szomorú, hogy a rendszerváltás során elévülhetetlen érdemeket szerző Kis János bő három évtized elteltével jogi csűrés-csavarással próbálja megindokolni, hogy a választásokon reményei szerint győztes koalíciónak miért is szabad, sőt szükséges megszegnie a törvényt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
